Ugrs a tartalomhoz

 

Lehet-e a szellemi néprajznak keresztény tudományos megközelítése?

  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/19085/
Archvum: MTA Knyvtr
Gyjtemny: Status = Published






Type = Article
Cm:
Lehet-e a szellemi néprajznak keresztény tudományos megközelítése?
Ltrehoz:
Szulovszky, János
Kiad:
Magyar Néprajzi Társaság
Dtum:
2014-06-10
Tma:
BF20 Abnormal psychology / lelki betegségek
BL Religion / vallás
BR Christianity / kereszténység
BS The Bible / bibliakutatás
CB History of civilization / művelődéstörténet
GR Folklore / etnológia, folklór, kulturális antropológia
Tartalmi lers:
Miközben vitathatatlan tény, hogy a keresztény teológiának meghatározó szerepe volt a tudományos gondolkodás és módszer kialakulásában, napjainkban már annak lehetünk a tanúi, hogy a tudósok között sokan kétségbe vonják azt, hogy a keresztény világkép talaján egyáltalán lehetséges-e a tudományt művelni.
A néprajzi, vallásetnológiai, kultúrtörténeti nemzetközi szakirodalom jelentős része az ún. démoni megszállottság jelenségét az elmebetegség megnyilvánulásaként magyarázza. A szerző érveket sorakoztat fel amellett, hogy a természetfölötti jelenségek tudományos értelmezése nemcsak a széles körben elterjedt materialista megközelítés alapján lehetséges, hanem a keresztény világkép szerint is. Hangsúlyozza, a keresztény kultúrkörre vonatkozó kutatások során a kereszténység autentikus irodalmának az ismerete segítséget jelenthet a kutatói félreértések elkerülésében. Ennek hiánya komoly tárgyi tévedésekhez és félreértelmezésekhez vezethet. Példaként említi erre Pócs Éva Démoni megszállottság és ördögűzés a közép-kelet-európai népi hiedelemrendszerekben c. tanulmányát. Miután a szerző rámutat Pócs néhány tarthatatlan megállapítására, az újabb szakirodalom fényében vitatja azt az állítását is, miszerint a jézusi ördögűzés levezethető vallástörténeti előzményekből, illetve a korabeli elszórtan jelentkező zsidó ördögűző próbálkozásokból. A keresztény kultúrkörben egyrészről a misztikusok, illetve napjaink pünkösdi/karizmatikus megújulásában résztvevők beszámolói, másrészről a katolikus egyház hivatalos exorcizmusai során tapasztalt megfigyelések alapján hangsúlyozza, hogy következményeik merőben ellentétes jellege miatt a két különböző entitástól, az Istentől, illetve a démontól származó hatások nem hozhatók közös nevezőre. Ezért az egyházi terminológiában eredetileg a teljes démoni birtokba vételt jelentő „possessio” fogalmának az átvétele és egyúttal kiterjesztése, az „isteni és démoni megszállottság” kategóriája súlyos fogalomzavar. Végezetül rámutat a szerző, hogy az ördög által előidézett megszállottság során a szenvedő fél nem folytat aktív kommunikációt, a démon egyoldalúan csupán eszközül használja a testét. Emiatt félrevezető és tarthatatlan az az interpretáció, amely azt hangoztatja, hogy a „megszállottság a természetfelettivel való kommunikáció egyik alapformája”. Itt nem egyenlő felek békés eszmecseréjéről van szó, arról, amit a latin „communicare” szó jelent: „valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak”, hanem az ember alávetettségének demonstrálásáról, a démon hatalmának és erőfölényének kinyilvánításáról.
Nyelv:
magyar
Tpus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formtum:
text
Azonost:
Szulovszky, János (2014) Lehet-e a szellemi néprajznak keresztény tudományos megközelítése? Ethnographia, 125 (2). pp. 161-183. ISSN 0014-1798
Kapcsolat: