Egyenlőtlenség, szegénység, mobilitás és stabilitás Magyarországon, 2003-2005 = Inequality, Poverty, Mobility and Stability in Hungary, 2003-2005
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/1397/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published



Type = Monograph
Cím:
Egyenlőtlenség, szegénység, mobilitás és stabilitás Magyarországon, 2003-2005 = Inequality, Poverty, Mobility and Stability in Hungary, 2003-2005
Létrehozó:
Kapitány, Zsuzsa
Molnár, György
Kiadó:
OTKA
Dátum:
2008
Téma:
HC2 Economic policy / gazdaságpolitika
HM4 Social processes / társadalmi folyamatok
HM2 Social structure / társadalmi szerkezet
Tartalmi leírás:
Az elégedettséget (szubjektív jóllétet) meghatározó tényezők között igen fontos szerepet játszik a jövedelmi mobilitás. A 2000-2002 közötti időszakban, amikor rendkívül magas volt a reáljövedelmek növekedési üteme, a jövedelmükben felfelé mobil háztartások esetében a relatív jövedelmi pozíció emelkedése nem eredményezett többletelégedettséget, a javuló relatív helyzetű háztartások kevésbé voltak elégedettek, mint amit az elért jövedelmi szintjük indokolt volna. A már korábban is az adott jövedelmi szinten élők viszont sokkal elégedettebbek voltak helyzetükkel, mint az újonnan felemelkedők. Ez a helyzet elsősorban az objektív változók bizonytalansága miatt állt elő, a növekvő jövedelműek nem számítottak a pozitív trendek folytatódására. A marginális munkaerő-piaci helyzetben lévők ? jövedelmüktől függetlenül ? elégedetlenebbek voltak, mint a többiek, és ez az elégedetlenség az érintettek más helyzetben lévő családtagjaira is átterjedt. Ez a folyamatosan stressz állapotban élő kör együttesen a magyar népesség közel egyharmadát tette ki. A szubjektív jóllét szempontjából a múltbeli mobilitás érzékelése és a jövőbeli mobilitással kapcsolatos várakozások is alapvetően fontos változók. Az emberek minél előnyösebben értékelik a saját jövedelmi mobilitásukat, annál elégedettebbek. A szubjektív mobilitás ? az objektív mobilitással ellentétben ? valóban többletelégedettség forrása. | This research presents new evidence for explaining the paradoxical relation between relative income mobility and subjective well-being, using a novel set of subjective questions and a representative panel survey of individuals living in Hungary. We identify variables for the period 2000-2002 that have important effect on how individuals perceive well-being, namely, absolute and relative income position and mobility, subjective well-position and subjective mobility, labour market position, and future prospects of these variables. The investigated time period is uniquely suitable for analysis of mobility: between 2000 and 2002 the growth rate of the real income was extraordinary high in Hungary. Considering income mobility as a possible basic explanatory variable of satisfaction, the results suggest that the relationship between relative mobility and subjective well-being is much stronger than that between absolute income changes and subjective well-being. Both factual relative mobility and subjective mobility have significant, but opposite ? negative and positive ? effect on satisfaction. The negative sign of factual relative mobility means that the effect of this variable on satisfaction is smaller than it would be expected after the huge income increase. We also find the majority of respondents underestimate the real size of changes in their past and future financial positions, and the stress situation is what really leads to this underestimation.
Típus:
Monograph
PeerReviewed
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Kapitány, Zsuzsa and Molnár, György (2008) Egyenlőtlenség, szegénység, mobilitás és stabilitás Magyarországon, 2003-2005 = Inequality, Poverty, Mobility and Stability in Hungary, 2003-2005. Project Report. OTKA.
Kapcsolat: