A Gerecse pannóniai puhatestűi és lelőhelyeik: rétegtan, őskörnyezet és fejlődéstörténet
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/74851/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyûjtemény: Status = Published

Type = Article
Cím:
A Gerecse pannóniai puhatestűi és lelőhelyeik: rétegtan, őskörnyezet és fejlődéstörténet
Létrehozó:
Magyar, Imre
Sztanó, Orsolya
Csillag, Gábor
Kercsmár, Zsolt
Katona, Lajos
Lantos, Zoltán
Bartha, István Róbert
Fodor, László
Kiadó:
Magyarhoni Földtani Társulat
Dátum:
2017
Téma:
QE05 Historical geology. Stratigraphy / Földtörténet, rétegtan
Tartalmi leírás:
A Gerecse földtani térképezése során a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet geológusai új, vagy régen feledésbe
merült és részletesen soha nem dokumentált pannóniai feltárásokat azonosítottak a hegység északi előterében, az onnan
dél felé felnyúló völgyekben, és a hegység belsejében is. Az ezekből begyűjtött puhatestű fauna (kiegészítve a már
korábban ismert tatai puhatestű faunával és régebbi gyűjteményi anyagokkal) és a feltárásokban megfigyelhető szedi -
mentológiai jellemzők alapján a pannóniai rétegsor itt is, mint az egész Dunántúli-középhegység északnyugati peremén,
egyetlen transzgresszív–regresszív ciklusból áll. A ciklus transzgresszív szárnyát a tatai téglagyári feltárá sokban a
vékony transzgresszív bázisrétegre települő Száki Formáció kékesszürke agyagja és az abban megőrződött mély
szublitorális fauna, míg a Gerecse központi részén, a tardosi Vályus-kút környékén, 375 méter tengerszint feletti magas -
ságban a lignites agyaggal kezdődő rétegsor felső részén települő, szintén mély szublitorális puhatestűeket tartalmazó
agyag képviseli. A dunaszentmiklósi Iván halála-völgyben valószínűleg egy szökőár hozta létre a kréta fekü anyagából
képződött konglomerátumot, homokos mátrixában tömegesen megjelenő zárt (két teknős) pannóniai kagylóhéjakkal. Az
üledékciklus regresszív szárnyát az Újfalui Formáció képződményei adják; ezek legjobb feltárásai a Gerecse északi
előterében, a Neszmély környéki völgyekben (Nyáraska-völgy, Disznós-kúti-völgy, Csekendi-völgy) és Süttő környékén
találhatók. A formációt felépítő felfelé sekélyedő, néhány méter vastag ciklusok faunája a kagylók uralta sekély szub lito -
rális együttesekből, a csigák magas diverzitásával jellemzett litorális faunákból, és végül mocsári puhatestű együtte -
sekből áll. Gyűjteményi anyagokban előfordulnak folyóvízi fajok is. A transzgresszív szárny a Congeria czjzeki zóna
felső részébe tartozik, míg a regresszív szárny a Lymnocardium ponticum zóna része; a teljes ciklus képződésének kora
9,4–8,7 millió év lehetett. A fáciesek elterjedése alapján a transzgresszió már tagolt térszínen játszódott le, majd
az üledékképződéssel egyidejűleg is folyt a terület vetődéses deformációja, de a tatai és vályus-kúti rétegsorok közötti
nagy magasságbeli különbség csak további vetőmozgásokkal, a Gerecse utólagos kiemelkedése nyomán jöhetett
létre.
Nyelv:
magyar
Típus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formátum:
text
Azonosító:
Magyar, Imre and Sztanó, Orsolya and Csillag, Gábor and Kercsmár, Zsolt and Katona, Lajos and Lantos, Zoltán and Bartha, István Róbert and Fodor, László (2017) A Gerecse pannóniai puhatestűi és lelőhelyeik: rétegtan, őskörnyezet és fejlődéstörténet. FÖLDTANI KÖZLÖNY, 147 (2). pp. 149-176. ISSN 0015-542X
Kapcsolat: