A saját és az idegen. A római kánonképződés
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/63444/
Archvum: MTA Knyvtr
Gyjtemny: Status = Published



Type = Article
Cm:
A saját és az idegen. A római kánonképződés
Ltrehoz:
Darab, Ágnes
Kiad:
Akadémiai Kiadó
Dtum:
2010
info:eu-repo/date/embargoEnd/2030-12-31
Tma:
PA Classical philology / klasszika-filológia
PA10 Greek (Hellenic) / görög filológia
PA20 Latin / latin filológia
Tartalmi lers:
A tanulmány a római kánonképződés folyamatának bemutatására tesz kísérletet három szöveghely alapján. A kérdés vizsgálatának megkerülhetetlen kiindulópontja Cicero Brutusa, amely az első próbálkozás a római irodalmi teljesítmény összegzésére és a görögökéhez viszonyított értékelésére. Ennek az előzménynek a kontextusában vizsgálom az id. Plinius Naturalis Historiajának (7, 107–117) és Quintilianus Institutiojának (10, 1, 46–131; 12, 10, 1–9) a görög és a római irodalom történetét áttekintő fejezeteit: az alkalmazott módszereket (irodalmi komparatisztika, vizuális analógia), a narratív egységek struktúráját szervező szempontokat (kronológia, korszakolás: görög és római, régi és új, műfajok szerinti csoportosítás), és igen fontos szempontként a szövegek terminológiáját. Mindezek eredményeként kibontakozik a római kánon alakulástörténete, mely a köztársaság korának utolsó századában vette kezdetét és a Flavius-korban teljesedett ki, s amely a világot birtokba vevő Imperium Romanum kulturális identitásának egyik irodalmi formájaként értelmezhető.
|
This paper makes an attempt to show the shaping of the Roman literary canon. From this point of view it analyses three texts: Cicero’s Brutus, the Book 7 (107-117) of the Elder Pliny’s Natural History and the Book 10 (1, 46-131) and 12 (10, 1-9) of Quintilian’s Institutio. I study – in connection with the Greek models – the methods (comparative literary criticism, visual analogy) of these writers, the structure (arrangement according to chronology, to genres, to the elder and younger generations, etc.) and the terminology of these texts. Inspite of the differencies, the aim of Cicero, Pliny and Quintilian was the same: to sum up the Roman literary achievement, to show it’s prominent, i. e. canonical figures and to establish also such way the Roman cultural identity.
Nyelv:
magyar
Tpus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formtum:
text
Azonost:
Darab, Ágnes (2010) A saját és az idegen. A római kánonképződés. Antik Tanulmányok, 54 (2). pp. 239-252. ISSN 0003-567X
Kapcsolat:
https://doi.org/10.1556/AntTan.54.2010.2.3
Ltrehoz:
info:eu-repo/semantics/embargoedAccess