Ugrás a tartalomhoz

 

Politikai nemzet versus nemzetiség - 1848, 1861, 1868

  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/63284/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published



Type = Conference or Workshop Item
Cím:
Politikai nemzet versus nemzetiség - 1848, 1861, 1868
Létrehozó:
Demeter, M. Attila
Dátum:
2016
Téma:
DM Eastern Europe / Kelet-EurĂłpa
J0 General legislative and executive papers / állam- és jogelmélet általában
JC Political theory / politikaelmélet, államtudomány
JC312 Ethnic minorities / kisebbségkutatás, nemzetiségi kérdés
Tartalmi leírás:
A nemzetiségi kérdés problémája volt a XIX. századi magyar belpolitikának, ha nem korábban, akkor 1848-cal kezdődően. Az első kísérlet a probléma jogi rendezésére Kossuth Lajostól származott, aki 1848 júliusában egy nemzetiségi határozatot terjesztett be az akkor már Szegeden ülésező országgyűlés elé. A szabadságharc leverése után 1861-ben történik meg a következő kísérlet a nemzetiségekkel való ún. „belső kieegyezésre”, de az országgyűlés feloszlatása miatt ez is jogi és politikai következmények nélkül marad. Végül majd csak a kiegyezés után, 1868-ban elfogadott nemzetiségi törvény kínál tartós megoldást az 1848-ben kialakult problémára, bár ma már tudjuk, hogy ez a megoldás sem volt megnyugtató a Magyarország területén élő nemzetiségek számára. Előadásomban ezeknek a jogi és politikai erőfeszítéseknek a történetét követem nyomon, elsősorban arra figyelve, hogy milyen elvi ellentétek álltak fenn mindeközben a magyar és a nemzetiségi politikusok között, mennyiben volt más a magyar politikai nemzettel kapcsolatos percepciójuk, és egyáltalán milyen fogalmakat használtak a nemzeti összetartozás leírására. Ezen belül megkülönböztetett figyelmet szentelek a politikai nemzet és nemzetiség közötti fogalmi különbségtevésnek, hiszen ez lesz az, ami majd egészen a következő század elejéig dominálni fogja a magyar politikai nyelvezetet.
Mindemellett természetesen arra is keresem a választ, hogy mi volt az oka annak, hogy a nemzetiségekkel való belső kiegyezés szándéka végül is megfeneklett – elsősorban a kor „uralkodó eszméi”, politikai hitei és illúziói között keresve a kudarc okait. A nemzetiségekkel való tartós megbékélést gátló egyik ilyen (eszmei természetű) tényező kétségkívül az volt, hogy a magyar nemzeti gondolat ebben a korban – ’48-ban mindenképpen, de bizonyos mértékig még ’67-ben is, sőt azt követően is néhány évig – párban járt a szabadelvűséggel. Ez egyfelől azt jelentette, hogy a magyar nemzeteszményen alapuló nemzetiségi politika jogkövető vagy jogelvű megoldásokban gondolkodott, azaz (miként például azt a ’68-as nemzetiségi törvény is mutatja) tiszteletben tartotta a különféle nemzetiségekhez tartozó egyének jogait (és itt a hangsúly az „egyénre” esik). Másfelől viszont – éppen liberális elkötelezettsége okán – megpróbálta a nemzetiségi igényeket tisztán nyelvi vagy kulturális igényekként felfogni (azaz megtagadta tőlük a politikai elismerést), s ennek megfelelően ezek kielégítését az egyéni (vagy egyesülési) szabadság hatáskörébe szorította volna vissza. Emiatt aztán ez a nemzetiségi politika soha nem is találkozhatott a nemzetiségeknek saját közösségeik politikai elismertetésére, vagy a „kikerekítésre” (értsd: a megyék nemzetiségi szempontok alapján történő kikerekítésére, azaz a mi fogalmaink szerint a területi autonómiára) irányuló követeléseivel. Ez magyarázza azt, hogy a – különben a nyelvi jogok terén nagylelkű és nagyvonalú – magyar nemzetiségi politika miért ellenséges mindvégig a XIX. században az autonómia és a kollektív jogok összes formájával szemben.
Nyelv:
magyar
Típus:
Conference or Workshop Item
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/conferenceObject
Formátum:
text
Azonosító:
Demeter, M. Attila (2016) Politikai nemzet versus nemzetiség - 1848, 1861, 1868. In: Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, 2015. december 8., Budapest.
Kapcsolat: