NDA@SZTAKI

A kálium és bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tartamkísérletben

Kádár, Imre

Akadémiai Kiadó

2011

info:eu-repo/date/embargoEnd/2031-06-30

S590 Soill / Talajtan

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a K és B elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban napraforgó jelzőnövénnyel. Az alaptrágyázás 100–100 kg N és P2O5·ha-1 volt. A K-szinteket 0, 1000 és 2000 kg·ha-1 K2O feltöltő adaggal, a B-szinteket 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 adaggal állítottuk be 1987 őszén, lucerna elővetemény után. A műtrágyákat Ca-ammónium-nitrát, szuperfoszfát, 60%-os KCl és 11%-os bórax formában alkalmaztuk. Főparcellaként a 3 K-szint, alparcellaként a 4 B-szint szolgált. A kísérletet 12 kezeléssel 3 ismétlésben, összesen 36 parcellával, osztott parcellás (split-plot) elrendezésben állítottuk be.
A termőhely szántott rétege 5% körüli CaCO3-ot, 3% humuszt, 20–22% agyagot tartalmazott. A talaj eredetileg N, Ca, Mg és Mn elemekkel jól, káliummal közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A napraforgó tenyészideje alatt 290 mm csapadékot kapott (a sokéves átlaghoz közeli érték), igen száraz volt viszont a május és a július. A főbb megállapítások, eredmények:
– Betakarítás idején a ha-onkénti tőszám 34 ezerről 23 ezerre csökkent igazolhatóan a B-terhelés nyomán a K-kontroll parcellákon. A tőszámcsökkenés nagyobb tányérokat, ezerkaszattömeget és tányéronkénti kaszattömeget indukálva terméskiegyenlítődést eredményezett. A káliummal feltöltött parcellákon a bór ilyen irányú negatív hatása elmaradt. A kaszat 2,1, a szár szintén 2,1, a tányér 1,3, az összes légszáraz föld feletti biomassza tömege 5,5 t·ha-1 mennyiséget tett ki.
– A B-trágyázás igazolhatóan növelte a napraforgó szerveinek B-tartalmát, míg a K-trágyázás igazolhatóan vagy tendencia jelleggel mérsékelte. Az aratáskori tányérban halmozódott fel a legtöbb bór (69 mg·kg-1 átlagos koncentrációban), mely a szár és a kaszat átlagos B-készletét mintegy 3-szorosan múlta felül. A K-trágyázással a növényben mért K-tartalom érdemben nem módosult.
– A 4–6 leveles korú gyökérben főként a Na és Fe, a hajtásban a N, K, Ca és Mg, az aratáskori tányérban a B mellett a Ca és Cu, míg a kaszatban a N, P, Zn és Cu elemek dúsultak. A szár N, P, Zn és Cu elemekben szegényedett el, melyekben a generatív kaszat dúsult.
– Az 1 t kaszattermés + a hozzá tartozó szár és tányér melléktermés elemtartalma közelítően 46 kg N, 40 kg K (47 kg K2O), 27 kg Ca (38 kg CaO), 7 kg P (16 kg P2O5), 7 kg Mg (11 kg MgO) mennyiséget tett ki. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a napraforgó elemigényének becslésekor a szaktanácsadásban.
– A talajzsaroló, illetve trágyaigényesnek tartott napraforgó trágyaigénye drasztikusan lecsökken kombájn betakarításnál, amennyiben a K, Ca és Mg elemek döntően a táblán maradó melléktermésben találhatók és el sem kerülnek az adott tábláról.
|
Interactions between potassium and boron were investigated in 1988 on a pseudomyceliar (calcareous) chernozem soil at the Experimental Station of RISSAC in Nagyhörcsök, using sunflower as indicator plant. Basic fertilization was applied at a rate of 100 kg each of N and P2O5 per hectare. K2O rates of 0, 1000 and 2000 kg·ha-1 and B rates of 0, 20, 40 and 60 kg·ha-1 were applied in autumn 1987, after alfalfa as forecrop. The fertilizers were applied in the form of calcium ammonium nitrate, superphosphate, 60% KCl and 11% borax. The three K rates formed the main plots and the four B rates the subplots. Each of the 12 treatments was tested in three replications on a total of 36 plots arranged in a split-plot design.
The ploughed layer contained around 5% CaCO3, 3% humus and 20–22% clay. The soil originally had good supplies of N, Ca, Mg and Mn, moderately good supplies of K and relatively poor supplies of P and Zn. The groundwater was located at a depth of 13–15 m and the area was prone to drought. During the growing period of sunflower there was 290 mm rainfall (close to the long-term mean), but May and July were extremely dry.
The main conclusions were as follows:
– The number of plants per hectare at harvest dropped significantly from 34,000 to 23,000 on the K control plots in response to B application. However, the lower plant density resulted in the production of larger flower heads, and greater thousand-seed mass and seed mass per flower head, thus preventing a loss of yield. On plots replenished with potassium, this negative effect of boron was not observed. The distribution of the total air-dry aboveground biomass (5.5 t·ha-1) was 2.1 for seeds, 2.1 for stems and 1.3 t·ha-1 for the flower heads.
– The B content of sunflower organs was significantly increased by B fertilization, while K fertilization led to a significant or insignificant decrease. The largest quantity of boron (averaging 69 mg·kg-1) was accumulated in the flower heads at harvest. This was around three times the mean B content of the stem and seeds. The K content of the plants was not modified significantly by K fertilization.
– Na and Fe were mainly accumulated in the roots of 4–6-leaf plants, N, K, Ca and Mg in the shoots, Ca and Cu, as well as B, in the flower heads at harvest, and N, P, Zn and Cu in the seeds. There was a reduction in the N, P, Zn and Cu contents of the stem, while these elements accumulated in the seeds.
– The element content of 1 t seed yield + the corresponding stem and flower head by-products amounted to approximately 46 kg N, 40 kg K (47 kg K2O), 27 kg Ca (38 kg CaO), 7 kg P (16 kg P2O5) and 7 kg Mg (11 kg MgO). These data could be used as guidelines for the estimation of the nutrient requirements of sunflower by the extension service.
– The fertilizer requirements of sunflower, generally considered to exhaust the soil and have a high demand for nutrients, declined drastically in the case of combine harvesting, since most of the K, Ca and Mg was found in the by-products, which were not removed from the field.

magyar

Article

PeerReviewed

info:eu-repo/semantics/article

text

http://real.mtak.hu/56536/1/agrokem.60.2011.1.12.pdf

Kádár, Imre (2011) A kálium és bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 60 (1). pp. 161-178. ISSN 0002-1873

http://real.mtak.hu/56536/

https://doi.org/10.1556/Agrokem.60.2011.1.12

info:eu-repo/semantics/embargoedAccess