NDA@SZTAKI

A lóbab (Vicia faba L.) szárazanyag-felhalmozása és tápelemfelvétele

Izsáki, Zoltán

Akadémiai Kiadó

2017

S590 Soill / Talajtan

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra 15 kezelést választottunk ki. Jelen dolgozatban a 2001. évi kísérlet eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:
A lóbab tenyészidejének első felében a 60. napig, a virágzás-hüvelyképződés kezdetéig a szárazanyag-felhalmozás mérsékelt ütemű, az összes biomassza tömegnek 26%-a halmozódik fel. Az intenzív szárazanyag beépülés a hüvely és magképződés időszakára esik, és a tenyészidő 90. napján a levél + szár tömege eléri maximumát (2,25 t ha^−1), és a hüvely + mag tömege (2,64 t ha^−1) az összes szárazanyag-termésből 54%-ban részesedik. A teljes érés fázisában, a tenyészidő 115. napján a maximális földfeletti szárazanyag-tömegből (5,72 t ha^−1) a mag 54%- ban (3,07 t ha^−1), a levél + szár 30%-ban (1,69 t ha^−1) és a hüvely 16%-ban (0,96 t ha^−1) részesedik.
A tenyészidő 35. napján, a lóbab 5-6 leveles fejlettségében a legnagyobb a leveles szár makro elem koncentrációja, ami a teljes érésig fokozatosan csökken. A hüvelytermésben a N-, P-, K- és Mg-koncentráció ugyancsak hígulást mutat, míg a Na és Ca esetében koncentráció növekedés tapasztalható. A növényi részek között N-ben és P-ban a mag a leggazdagabb. A magba több K épül be, mint a leveles szárba, míg Mg-ból kevesebb. A leveles szár Cu- és Fe-tartalma a teljes érésben a legnagyobb, míg a Zn- és Mn-koncentráció a tenyészidő alatt fokozatosan csökken. A Cu és a Zn elsősorban a magban koncentrálódik, míg a Mn és a Fe a leveles szárban.
A lóbab összes N- és P-felvételének maximumát a tenyészidő végén, a teljes érésben éri el. A növénybe épült összes K, Na, Ca és Mg mennyisége a hüvelytelítődés-magképződés időszakában tetőzik, majd a teljes érésig csökken. A lóbab által felvett összes makro elemből a magban halmozódik fel a N 83%-a, a P 82%-a, a K 45%-a, a Na 8 %-a, a Ca 10 %-a és a Mg 48%-a. A leveles szárban pedig a N 7%-a, a P 12%-a, a K 21%-a, a Na 66%-a, a Ca 82%-a és a Mg 33%-a.
A teljes érésben végzett tápelem-felvételi vizsgálatok alapján a lóbab fajlagos elemfelvétele 1 tonna magterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt a következÅ‘: N 61,8 kg, P 9,6 kg (P₂O₅ 22,0 kg), K 22,0 kg (K₂O 26,4 kg), Na 5,1 kg (Na₂O 6,9 kg), Ca 5,8 kg (CaO 8,1 kg); Mg 3,4 kg (MgO 5,7 kg) ; Cu 15 g, Zn 75 g, Mn 50 és Fe 374 g.
|
The aim of the research was to examine the effect of N, P and K supplies on the dry matter accumulation and nutrient uptake of broad beans in a long-term fertilisation experiment set up in 1989 on a chernozem meadow soil calcareous in the deeper layers, involving 4 levels each of N, P and K supplies in all possible treatment combinations, giving a total of 64 treatments. Fifteen treatments were selected for the nutrient uptake studies. The present paper discusses the results achieved in 2001, which can be summarised as follows:
During the first half of the broad bean growing season, up to the beginning of flowering and pod formation on the 60^th day, dry matter accumulation proceeded at a moderate rate, leading to the accumulation of 26% of the total biomass. Intensive dry matter incorporation coincided with the pod and seed formation period, and maximum leaf + stalk mass (2.25 t ha^−1) was reached on the 90^th day, when the pod + seed mass (2.64 t ha^−1) made up 54% of the total dry matter yield. In the full maturity phase, on the 115^th day of the growing season, 54% of the maximum aboveground dry matter yield (5.72 t ha^−1) was represented by the seeds (3.07 t ha^−1), 30% by the leaves + stalks (1.69 t ha^−1) and 16% by the pods (0.96 t ha^−1).
The macronutrient concentration of the leafy stalks was greatest on the 35^th day of the growing season, when the plants were in the 5–6-leaf stage, after which it gradually declined until full maturity. The N, P, K and Mg concentrations in the pod yield also exhibited dilution, while an increase was observed in the concentrations of Na and Ca. Among the plant organs, the seed had the highest content of N and P. More K but less Mg was incorporated into the seeds than into the leafy stalks. The Cu and Fe contents of the leafy stalks were greatest at full maturity, while the Zn and Mn concentrations gradually decreased over the course of the growing period. Cu and Zn were concentrated chiefly in the seeds, and Mn and Fe in the leafy stalks.
The total N and P uptake of broad beans reached a maximum at the end of the growing season, at full maturity. The total quantity of K, Na, Ca and Mg incorporated into the plants peaked during the pod-filling and seed formation stage, after which it declined up to full maturity. Of the total macronutrients taken up by broad beans, 83% of the N, 82% of the P, 45% of the K, 8% of the Na, 10% of the Ca and 48% of the Mg accumulated in the seeds, while 7% of the N, 12% of the P, 21% of the K, 66% of the Na, 82% of the Ca and 33% of the Mg was found in the leafy stalks.
Nutrient uptake analysis at full maturity showed that the specific element uptake of broad beans for 1 t seed yield together with the corresponding byproducts was as follows: 61.8 kg N, 9.6 kg P (22.0 kg P₂O₅), 22.0 kg K (26.4 kg K₂O), 5.1 kg Na (6.9 kg Na₂O), 5.8 kg Ca (8.1 kg CaO), 3.4 kg Mg (5.7 kg MgO), 15 g Cu, 75 g Zn, 50 g Mn and 374 g Fe.

magyar

Article

PeerReviewed

info:eu-repo/semantics/article

text

http://real.mtak.hu/55953/1/0088.2017.66.1.7.pdf

Izsáki, Zoltán (2017) A lóbab (Vicia faba L.) szárazanyag-felhalmozása és tápelemfelvétele. Agrokémia és Talajtan, 66 (1). pp. 111-130. ISSN 0002-1873

http://real.mtak.hu/55953/

https://doi.org/10.1556/0088.2017.66.1.7