NDA@SZTAKI

Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III.

Kádár, Imre

Morvai, Balázs

Akadémiai Kiadó

2008

info:eu-repo/date/embargoEnd/2028-12-31

S590 Soill / Talajtan

Tenyészedény-kísérletben
vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj
(savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3 + cc. H2O2
feltárással becsült „összes” és az NH4-acetát
+ EDTA-oldható Ca, P, Fe, Al, Ni és Se elemek frakciójára. A talajvizsgálatok
adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének
Ca-, P-, Fe-, Al-, Ni- és Se-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását
a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap/kg talaj/év
(3 év alatt 0, 7,5, 15, 30 és 60 g/kg talaj) terhelést alkalmaztunk légszáraz
tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg/év talajterhelés szántóföldön 60 t/ha
légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5
iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények
alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok:
–Az iszappal talajba vitt kalcium gyakorlatilag teljes mértékben kimutatható
volt a cc. HNO3 + cc. H2O2 módszerrel. Az NH4

-acetát
+ EDTA-oldható frakcióban szintén jól visszamérhető volt a felhasznált
Ca-mennyiség a savanyú talajokban, míg a karbonátos talajokban a dúsulás nem
volt igazolható. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ca-tartalom minden
talajon látványosan emelkedett.–Az iszaptrágyával talajba kevert foszfor teljes
mennyisége nyomon követhető volt a cc. HNO3 + cc. H2O2
összes
tartalomban, a talajok P-készlete átlagosan 3–5-szörösére ugrott. Az NH4-acetát
+ EDTA-oldható frakció ugyanakkor már egy nagyságrenddel nőtt meg, minden talaj
extrémen nagy P-ellátottságúvá vált. A tavaszi árpa szemtermésében a P-tartalom
közel a kétszeresére, míg a szalmában 3-szorosára emelkedett a készlet
átlagában.–Az iszappal talajba került vas mintegy 50%-át találtuk cc. HNO3 + cc. H2O2 oldható összes formában a kísérlet
átlagában. A Fe elemben szegény homoktalajokban az akkumuláció látványos (70%),
míg a kötött és vasban gazdag talajokban az akkumuláció hibahatáron belül
maradt. Az NH4

-acetát + EDTA-oldható Fe-tarta-lom minden talajon
többszörösére emelkedett a trágyázással és átlagosan 30% körüli
visszamérhetőséget tükrözött. A tavaszi árpa magtermésében a vas átlagosan
37%-kal, a melléktermésben 56%-kal nőtt meg maximálisan a kontrollhoz
viszonyítva. –Az iszap szárazanyag 2% Al-ot tartalmazott, a maximális terhelés
1,2 g/kg Al-mennyiséget ért el. Dúsulás a cc. HNO3 + cc. H2O2

összes
készletben nem volt igazolható. Az NH4-acetát + EDTA-oldható frakció
mennyisége viszont igazolhatóan kb. 50%-kal nőtt a trágyázással. A bevitt
alumínium mintegy 3%-a volt kimutatható oldható formában. A tavaszi árpa
magtermésének Al-tartalma érdemben nem változott a trágyázással. A
melléktermésben viszont mintegy 50%-os emelkedés volt igazolható átlagosan,
döntően a savanyú kötött talajon előálló kétszeres Al-dúsulás miatt. – A talajok összes és oldható Ni-tartalma egyaránt jól tükrözte a talaj Ni-
terhelését. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ni-akkumuláció szintén
igazolható volt az iszaptrágyázás nyomán. Az összes és az NH4-acetát + EDTA-
oldható Se, valamint a magtermés Se-tartalma egyaránt a 0,1 mg/kg méréshatár alatt
maradt. A tavaszi árpa szalmája 1 körüli transzfer koefficienst mutatott, a szelén a
szalmában a bevitel arányában dúsult.

magyar

Article

PeerReviewed

info:eu-repo/semantics/article

text

http://real.mtak.hu/55921/1/agrokem.57.2008.2.6.pdf

Kádár, Imre and Morvai, Balázs (2008) Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III. Agrokémia és Talajtan, 57 (2). pp. 305-318. ISSN 0002-1873

http://real.mtak.hu/55921/

https://doi.org/10.1556/Agrokem.57.2008.2.6

info:eu-repo/semantics/embargoedAccess