A magyarországi városállomány 1892-ben
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/44696/
Archvum: MTA Knyvtr
Gyjtemny: Status = Published





Type = Article
Cm:
A magyarországi városállomány 1892-ben
Ltrehoz:
Szulovszky, János
Kiad:
Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet
Dtum:
2016-12-15
Tma:
D4 Modern History / új- és legújabb kor története
DN1 Hungary / Magyarország
GF1 Settlement geography / településföldrajz
HD1 Industries / ipar
HF Commerce / kereskedelem
Tartalmi lers:
Beluszky Pál kiterjedt munkásságában szinte e kezdetektől fogva fontos helyet foglal el a magyarországi települések központi szerepkörének vizsgálata. Több időmetszetben (1900, 1910, 1930, 1960, 1970, 2000) végzett a településhierarchiára, s ezen belül főként a városállományra vonatkozó, alapvető analitikus kutatásokat. Felfogása szerint a városok hierarchikus rangját a városi alapfunkciók („központi helyi” funkciók) mennyisége és sokfélesége, az egyes településekben előforduló városi alapfunkciókat ellátó intézmények hierarchikus fokozata határozza meg. Vizsgálódásai során empirikus, „leltározó” módszert alkalmaz: a figyelembe vett városi intézményeket hierarchikus szintjük alapján rangsorolta.
Beluszky Pál munkássága előtti tisztelgés gyanánt e tanulmány arra vállalkozik, hogy az általa alkalmazott módszerrel feltérképezésére a városállományt 1892-ben. Azzal a különbséggel, hogy tőle eltérően e vizsgálat csak a szűkebben vett Magyarországra összpontosít, tehát eltekintek az akkor közjogilag ugyan idetartozó, ám területileg Horvát-Szlavónországba ékelődő Fiume, valamint Zágráb és a többi horvát település elemzésétől. Míg tanulmányaiban Beluszky kb. 70 intézmény megléte vagy hiánya alapján konstruálta meg a városállomány hierarchiáját, 1892-ből a rosszabb forrásadottságok miatt 64 intézményt lehetett figyelembe venni.
Az eredmény: nagyfokú hasonlóság, különösen a hierarchia magasabb szintjein (regionális centrumok, fejlett megyeszékhelyek, megyeszékhely-szintű városok). A nyolc évvel későbbi, Beluszky által készített rangsorhoz képest átlagosan csak minimális, illetve csekély eltérések vannak az egyes települések rangsorbeli helyezései között. Az 1892-ben 216, 1900-ban 223 város halmazai között jelentős, több mint 80%-os az átfedés: 181 település szerepel mindkettőben. A korábbi időmetszethez képest a városhierarchia két alsó szintjén jelennek meg olyan települések, amelyek a korábbi időmetszet listáján nem fordultak elő. A 77 középvárosból 5, a 87 kisváros közül viszont már 37 ilyen település akadt.
Nyelv:
magyar
Tpus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formtum:
text
Azonost:
Szulovszky, János (2016) A magyarországi városállomány 1892-ben. TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 4 (3-4). pp. 75-86. ISSN 2064-390X
Kapcsolat:
Ltrehoz:
cc_by_nc_nd