Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/40913/
Archvum: MTA Knyvtr
Gyjtemny: Status = Published







Type = Article
Cm:
Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939
Ltrehoz:
Pakot, Levente
Kiad:
Korall Társadalomtörténeti Egyesület
Dtum:
2016
Tma:
DN Middle Europe / Közép-Európa
H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában
HC Economic History and Conditions / gazdaság története és alapelvek
HN Social history and conditions. / társadalomtörténet
HN1 Social problems / társadalmi-szociális problémák
HN2 Social reform / társadalmi változás, reform
HQ The family. Marriage. Woman / család, házasság, nőpolitika
Tartalmi lers:
A gyermekszám csökkenésének 19–20. századi európai és magyarországi története viszonylag jól kutatott téma, azonban továbbra sem ismertek a részletek és az oksági mechanizmusok. Alapvető probléma, hogy mindezidáig kevés figyelem fordult az individuális adatok és a mikro lépték felé. A tanulmány egy felekezetileg vegyes – római katolikus és evangélikus –, a 19. század második felében gyorsan iparosodó nyugat-dunántúli településen vizsgálja a termékenységi átmenet több évtizedes folyamatát, individuális és longitudinális adatok többváltozós elemzése révén. A vizsgálat kérdésfeltevése, hogy milyen felekezeti és társadalmi mintázatok jellemezték a gyermekvállalást a demográfiai átmenetet megelőzően és a mintázatok hogyan módosultak annak több évtizedes folyamata során. Az eredmények szerint az átmenet előtt a gyermekvállalási hajlandóság a helyi társadalom felső csoportjaiban (értelmiség, hivatalnokok) a legmagasabb, a társadalom alsó csoportjaiban (napszámosok, uradalmi cselédek) pedig a legalacsonyabb. A termékenységi átmenet folyamán a gyermekvállalás társadalmi mintázatai gyökeresen átalakulnak, az átmenet hosszú évtizedekig egy széttartó társadalmi folyamatként írható le: a kiscsaládos mintaváltást a helyi társadalom felső csoportjai kezdeményezik, őket követik a helyi iparosok/szakmunkások, majd a birtokos parasztok, és végül a helyi társadalom alsó csoportjai. Az evangélikus családok gyermekvállalási hajlandósága némiképp alacsonyabb a római katolikus családokénál, ez a különbség azonban teljes egészében a felekezeti csoportok eltérő demográfiai és társadalmi-foglalkozási összetételével magyarázható. A termékenységcsökkenés nem kizárólag a gyermekszám specifikus születéskorlátozással valósult meg, hanem fontos szerepet játszott benne a születések közötti intervallumok növelése is, ez utóbbi korábban nem tapasztalt mértékben nyilvánult meg a nagy gazdasági világválság idején.
Nyelv:
magyar
Tpus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formtum:
text
Azonost:
Pakot, Levente (2016) Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939. KORALL - TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (63). pp. 130-157. ISSN 1586-2410
Kapcsolat: