Ugrs a tartalomhoz

 

A Magyarország átutazó forgalmában érintett települések lehatárolása

  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/14623/
Archvum: MTA Knyvtr
Gyjtemny: Status = Published



Type = Article
Cm:
A Magyarország átutazó forgalmában érintett települések lehatárolása
Ltrehoz:
Kincses, Áron
Michalkó, Gábor
Tóth, Géza
Kiad:
Központi Statisztikai Hivatal
Dtum:
2014-05-20
Tma:
G Geography (General) / Földrajz általában
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
GF1 Settlement geography / településföldrajz
Tartalmi lers:
Magyarország tranzitország, nem csak a teher-, hanem a személyforgalom tekintetében
is. Az évente Magyarország területére érkező külföldiek mintegy harmada csupán keresztül
utazik az országon. Tekintettel Magyarország Kelet-Közép-Európán belüli centrális
fekvésére, hét állammal való szomszédságára (amelyek közül három az ellenőrzés nélküli
átjárást biztosító schengeni zónához tartozik), az európai úthálózat elérhetőségére, a
nemzetközi átutazó forgalom volumene jelentős kihívás az érintett térségek számára. Az
átutazásra ugyanis nem feltétlenül egy hermetikusan lezárt folyosóban (például az államhatárokon
átívelő autópályákon), a társadalmi-gazdasági környezettől szinte függetlenedve,
hanem gyakorta annak részévé válva kerül sor. Az átutazás természete feltételezi a
megállást, a sofőr és az utasok hosszabb-rövidebb pihenőjét, étkezését, a gépjármű benzinnel
való feltöltését, amire egyrészt az autópályák megfelelő infrastruktúrával rendelkező
parkolóiban, másrészt lakott területeken belül, a helyi lakosság életterében kerül sor.
Az átutazás tehát egy ellentmondásokkal terhelt jelenség: alapvetően a kiindulási és az
érkezési hely közötti, minél gyorsabban, minél rövidebb idő alatt letudandó átmeneti
utazási tevékenységként értelmezhető, ugyanakkor magában hordozza az érintett térségek
turisztikai kínálatának különböző intenzitású hasznosítását is.
A Központi Statisztikai Hivatal 2004 óta méri a Magyarországra érkező, az áruszállításban
nem érintett külföldiek utazási aktivitását, így viszonylag megbízható képpel rendelkezünk
az átutazó forgalom makrószintű sajátosságairól (KSH 2013). Tisztában vagyunk
azzal, hogy az átutazók aránya 2004 és 2011 között 29%-ról 34%-ra növekedett,
száma meghaladta a 14 millió főt. Költésük 2011-ben 95 milliárd forint volt, a Magyarországon
tartózkodó külföldiek költésének 8%-át tette ki. A mutatók magukért beszélnek,
ilyen nagyságrendű forgalom képes mikroszinten, az érintett települések életében is változásokat
generálni, társadalmi, gazdasági és fizikai hatásokat kifejteni (Puczkó–Rátz
1998). Ezek vizsgálatához azonban elengedhetetlen az átutazó forgalomban érintett települések
lehatárolása, vagyis azon városaink és falvaink számbavétele, amelyeken – feltehetően
fekvésükre, infra- és szuprastrukturális adottságaikra visszavezethetően – az átutazók
kereslete realizálódik.
A jelen tanulmányban keressük azokat a módszertani megközelítéseket, amelyek alkalmazásával
kirajzolhatók a magyarországi átutazó forgalom kikristályosodási pontjai,
megragadhatóvá válnak azok a települések, amelyeken a láthatatlan turizmus átutazással
összefüggő jellemvonásai az elkövetkezendőkben vizsgálhatók. Miközben a tanulmány
elsődlegesen településszinten igyekszik megragadni az átutazás jelenségét, felhívjuk a
figyelmet arra, hogy a hatások – azok multiplikátor szerepüknél fogva – az egész gazdaságot
áthatva érvényesülnek.
Nyelv:
magyar
Tpus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formtum:
text
Azonost:
Kincses, Áron and Michalkó, Gábor and Tóth, Géza (2014) A Magyarország átutazó forgalmában érintett települések lehatárolása. Területi Statisztika, 54 (3). pp. 237-252. ISSN 0018-7828
Kapcsolat:
Ltrehoz:
info:eu-repo/semantics/openAccess