Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/14594/
Archvum: MTA Knyvtr
Gyjtemny: Status = Published


Type = Book
Cm:
Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban
Ltrehoz:
Tóth, Géza
Kiad:
Központi Statisztikai Hivatal
Dtum:
2014-08-10
Tma:
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
GF1 Settlement geography / településföldrajz
Tartalmi lers:
Az elérhetőség fogalmával mind a szakirodalomban, mind a közéletben gyakran találkozunk.
Sokszor használjuk akár egymástól meglehetősen eltérő helyzetekben is. Ezt a sokat citált
fogalmat kívánom több szemszögből bemutatni jelen dolgozat első fejezetében.
Az elérhetőség fogalmának használata, valamint a használatot megalapozó elméleti és
módszertani háttér igen különböző. Sokan mást és mást értenek rajta, az egyes szerzők más és
más kiindulópontokra építkeznek. Ezért a magam részéről először is ebben az összevisszaságban
kívánok rendet tenni azzal, hogy bemutatom az általam legrelevánsabbnak tartott módszertani
alapokat, amellyel egységes értelmezést kínáló elméleti és módszertani keret nyújtható,
így a későbbi elemzések eredményei jobban értelmezhetők.
Ennek során alapvetően Geurs–van Wee (2004) holland szerzőpáros összegzését alapul
véve tekintem át az elérhetőségi mutatók és modellek típusait, s ismertetem az elérhetőség
dimenzióit. Ezután következik az egyes modellek részletes bemutatása, amelyben igyekszem
feltárni a lehetséges megközelítések, s az ebből fakadó módszertani megoldások sokszínűségét.
Külön fejezetet szentelek a modellekben szereplő konstansok kiszámításának, amelyek
segítségével egyrészt jobban átlátható a módszerek mögött húzódó elméleti háttér, illetve az
eljárásokat követve számításaim mások számára is reprodukálhatókká válnak.
A modellek célja elsősorban az, hogy a vizsgálati pontok közötti helyváltoztatás nagyságát,
illetve az ebből következő térerősséget modellezze. Sem a hazai, sem pedig a nemzetközi
szakirodalomban nem találtam olyan átfogó elemzést, amely a helyváltoztatás mért értékeit
(jelen esetben az átlagos napi forgalom nagyságát) a modellek által előrejelzett eredményekkel
igyekezett volna összevetni. Egy rövid elemzés erejéig erre is kísérletet teszek.
A helyváltoztatások mennyisége, illetve a gazdasági fejlettség között – bár ezek sok szálon
kapcsolódnak egymáshoz – nincs közvetlen ok-okozati összefüggés. A feltételezett közvetett
hatások mérése érdekében ugyanakkor szükséges a modellek és a helyváltoztatás (forgalom),
illetve a modellek és a fejlettség mutatóinak összevetése. Eredményeimmel igyekszem
bemutatni, hogy a különböző célokból megválasztott elérhetőségi modellek használata milyen
módszertani következményekkel jár. A közvetlen kapcsolat vizsgálata után külön fejezetben
vizsgálom az elérhetőség és a fejlettség közötti összetett kapcsolatot.
A potenciálmodellekkel kapcsolatosan igen gyakran hangoztatott vád, hogy túlságosan
komplex mutatók, s alkalmazásuk során sokszor nehéz leszűrni, hogy mely összetevőknek
mekkora szerepe volt a „végeredmény” kialakításában. Korábban e probléma megoldása érdekében
alakítottunk ki egy módszert Kincses Áronnal, amellyel az elérhetőségi potenciálokat
négy részre bontottuk (Kincses–Tóth 2011).
Az eddigiekben ismertetett számításaink elméleti elérhetőségi időkön alapultak. Van
azonban módszertani lehetőség arra, hogy a forgalmat is figyelembe vevő „valódi” elérési
időkkel/költségekkel számoljunk. Bemutatom – a Bauconsult Kft. által kifejlesztett eljárást
ismertetve – az analitikus forgalombecslés elméleti hátterét.
Az így nyert adatok felhasználásával vizsgálatokat végeztem a közúti hálózati hányadosok
hazai alakulását illetően is. E módszer segítségével igyekeztem azonosítani a hazai közúthálózat
máig meglévő kiépítettségi problémáit, valamint kimutatni azon térségeket, amelyek
közúti elérése jelenleg komoly problémákba ütközik.
Tanulmányom zárásaként néhány olyan gyakorlati példát mutatok be, ahol az elérhetőségi
adatok egy-egy gyakorlati társadalomföldrajzi probléma kutatásához alkalmazhatók, sőt
véleményem szerint nélkülözhetetlenek. Ezek között foglalkozom a várossá nyilvánítás problémakörével, a budapesti agglomeráció lehatárolásával, a belső vándorlás és az idegenforgalmi
mozgások elemzésének kérdéskörével.
Munkám olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közlekedésmérnöki, közgazdasági és
a társadalomföldrajzi vizsgálatoknak egyaránt célterületeit képezik. Földrajzosként e tudományág
szempontjait vettem figyelembe, s megközelítéseim elsősorban társadalomföldrajzi
indíttatásúak. Reményeim szerint nem zárható ki, hogy munkám eredményei más szakterületek
képviselői számára is érdekesek lesznek. Így különösen a közlekedéstervezéssel, valamint
a beruházások befektetői szempontú elemzéseivel foglalkozók találhatnak benne – a
társadalomföldrajzi megközelítés különbözősége ellenére – számukra is hasznos adalékokat.
Nyelv:
magyar
Tpus:
Book
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/book
Formtum:
text
Azonost:
Tóth, Géza (2014) Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban. Műhelytanulmányok, 1 . Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ISBN 978-963-235-420-0
Kapcsolat:
Ltrehoz:
info:eu-repo/semantics/openAccess