| Tartalmi leírás: |
A gyermekvállalási magatartás magyarázatai közül gyakran kerül előtérbe a magasabb iskolai végzettség negatív hatása a gyermekvállalás időzítésére (tempo) és a gyerekszámra (quantum). A felsőfokú végzettségű nők későbbi életkorban válnak anyává, kevesebb gyermekük lesz, vagy nagyobb valószínűséggel maradnak gyermektelenek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű nők. Mindez különösen igaz a doktori fokozattal rendelkező, K+F-ben dolgozó nőkre, ahol a karrier megalapozása és a családalapítás gyakran egy időszakra esik. A munka és a magánélet összehangolása különösen nehéz számukra a karrier korai szakaszában, és nagyobb eséllyel hagyják el a tudományos pályát, mint férfi kollégáik. Bár pályaelhagyásuk okainak feltérképezése és termékenységük megértése különösen fontos, nagyon kevés kutatás foglalkozik a témával. Tanulmányunkban a magasan képzett nők termékenységére fókuszálunk. Friss nemzetközi szakirodalom alapján bemutatjuk, hogy a felsőfokú végzettség milyen mechanizmusokon keresztül hat a termékenységre, és a magasan képzett nők hogyan időzítik második gyermekvállalásukat. Ezután azon kevés kutatási eredményből mutatunk be néhányat, amik a doktori fokozattal rendelkező nők termékenységére, valamint a képzési terület termékenységre gyakorolt hatására irányulnak.
|
