Városok, mint a globális gazdaság irányító és ellenőrző központjai
  • Metaadatok
Tartalom: http://epito.eng.unideb.hu/media/document/habilitacio_-_e...
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Unpublished

Type = Thesis
Cím:
Városok, mint a globális gazdaság irányító és ellenőrző központjai
Létrehozó:
Csomós, György
Dátum:
2015-12-11
Téma:
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
Tartalmi leírás:
Az 1960-as években az Egyesült Királyságból indult ki az a városkutatási irányzat, amelynek követ?i a városokat nem önálló entitásokként vizsgálják, illetve nem a morfológiai, vagy a demográfiai megközelítés szemszögéb?l, hanem a globális gazdasági rendszerben betöltött funkciójuk alapján. Az irányzatot Sir Peter Hall brit várostervez?, geográfus indította útjára akkor, amikor egy korábban már létez?, de elvont fogalmat objektív tartalommal ruházott fel. Megszületett, vagy inkább újjáéledt a világváros definíció, és ezzel együtt megszületett a világváros kutatási irányzat is. Természetesen az azóta eltelt mintegy félévszázadban a világváros fogalom sem maradt érintetlen ? els?sorban John Friedmann világváros hipotézisének köszönhet?en ?, és a globális gazdasági változásokat követve átalakult a kritériumrendszere is. Az 1980-as végét?l, az 1990-es évek elejét?l már újabb megközelítések és definíciók is születtek, amelyek közül a legismertebb a Manuel Castells által megalkotott információs város, illetve a Saskia Sassen nevével fémjelzett globális város. Bármelyik elméletr?l legyen is azonban szó, létezik egy univerzálisnak tekinthet? közös elem, amelynek jelent?ségét a kutatók vagy mindenek felé helyezik, vagy lehet?ség szerint kisebbítik. Ezt a közös elemet a multinacionális vállalatok (MNC), vagyis a globalizáció legfontosabb közvetít?i jelentik. A multinacionális vállalatok gyakorolják ugyanis a globális gazdasági kontrollt, tevékenységükkel befolyásolják a nemzetgazdaságok és a világgazdaság m?ködését, amelyre a nemzetállamok sokszor már csak utólag képesek reflektálni. A multinacionális vállalatok a szervezetük irányítását végz? döntéshozó központjaikat roppant eltér? szempontok szerint helyezik el a világ megannyi városába, sokszor természetesen olyanokba is, amelyeknek a vállaltokhoz alapvet?en semmi köze. Egyes városok esetében azonban a vállalatközpontok átlagon felüli koncentrációt mutatnak. Ezek a városok nem feltétlenül felelnek meg a világvárosok/globális városok Friedmann-i/Sassen-i kritériumainak, viszont a multinacionális vállalatikon keresztül hatással vannak a világgazdaság m?ködésére.
Jelen tanulmányban a globális gazdaság irányító és ellen?rz? központjainak (command and control centres) közel egy évtizedes evolúcióját követem nyomon, és a következ? kérdésekre keresek választ:

1) Az irányadó elméletek közül melyek azok, amelyeknek nélkülözhetetlen eleme a multinacionális vállalatok által közvetített globális irányítás és ellen?rzés funkció, és ez hogyan befolyásolja a városról, mint a világgazdasági rendszer szerepl?jér?l alkotott képet?
2) Milyen világgazdasági, politikai és társadalmi változások indokolják a globális város koncepció aktualitásának felülvizsgálatát?
3) Kimutatható-e az irányítás és ellen?rzés funkció empirikus analízise alapján szignifikáns eltérés a globális város koncepcióban meghatározott városhalmazhoz képest, illetve a globális gazdaságirányításban kimutatható-e bármilyen elmozdulás a feltörekv? gazdaságok irányába?
4) Mely városok válhatnak a formálódó új gazdasági világrend központjaivá?
Típus:
Thesis
NonPeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Csomós, György (2015) Városok, mint a globális gazdaság irányító és ellenőrző központjai. Other thesis, Debreceni Egyetem.
Kapcsolat: