A társadalmi munkamegosztás és a településhierarchia szintjei Magyarországon a 19. század utolsó harmadában
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/31073/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published






Type = Article
Cím:
A társadalmi munkamegosztás és a településhierarchia szintjei Magyarországon a 19. század utolsó harmadában
Létrehozó:
Szulovszky, János
Dátum:
2015-01
Téma:
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
GT Manners and customs / néprajz, szokások, hagyományok
HA Statistics / statisztika
HN Social history and conditions. / társadalomtörténet
TS Manufactures / különféle iparágak, ipari termékek
TT Handicrafts Arts and crafts / kézművesség, iparművészet
Tartalmi leírás:
A dolgozat alapját az az adatbázis képezi, amely 1892-b?l a történeti Magyarország valamennyi településére kiterjed?en név szerint számon tartja az önálló iparforgalmi vállalkozókat. E forrás értékét növeli, hogy akkor keletkezett, amikor számos téren fordulópont történt az ország társadalmában és gazdaságában, s ezen belül az ún. népi kultúrában és a hagyományos gazdálkodásban. Történész-etnográfusként különösen a falusi társadalom korabeli állapota foglakoztat.
A feldolgozás során tudatosan nem akartam más forrást bevonni. Szándékom az volt, hogy a településhierarchiát szigorúan az anyag bels? logikája, a foglalkozásszerkezet differenciáltsága alapján tárjam fel. Lemondtam arról is, hogy az iparforgalmi szférán túl megkíséreljem más foglalkozási ágak adatait is beemelni. Azt a munkahipotézist, amely azt tételezte: ha elkészítem a települések rangsorát aszerint, hogy összesen hányféle szakma található meg bennük, élesen el fog különülni a városok és a falvak halmaza, egyáltalán nem igazolta a kapott eredmény. Az eloszlás görbéje a hatványfüggvényekére emlékeztetett.
Mivel a településeken meglév? szakmák száma eloszlásának görbéjén nem volt olyan törés, amely alapján kijelenthetnénk, hogy ett?l felfelé van a városok, lefelé pedig a falvak halmaza, ezért a szerint osztottam a korabeli településállományt két csoportba, hogy ahol 50-nél több szakma fordul el?, azt városnak tekintettem, ahol pedig kevesebb található, azt a falvak közé soroltam. (Természetesem e kategóriák nem jogi, hanem kutatási szempontunk alapján funkcionális természet?ek.) Az így kapott városállomány települései számának (278) nagyságrendje hasonló volt ahhoz, mint amelyet a központi helyeket leltározó módszerével Beluszky Pál az 1900-as évmetszetben kalkulált (222). A két rangsor fels? szintjei zömmel azonos településekb?l állnak (vö. Függelék), bár a sorrend olykor lényegesen különbözik (1. táblázat). Legkisebb az eltérés piramis csúcsa közelében.
A faluállomány 12 és félezer településén mintegy háromszázötvenféle szakmát lehetett összeszámlálni, ám a legtöbb községben ezekb?l alig akadt mutatóba néhány. Mindössze 19 olyan mesterség volt, amelyet a falvaknak legalább a tíz százalékában meg lehetett találni, s csupán ötvenet tesz ki azon foglalkozásoknak a száma, amelyek a községeknek legalább a két százalékában (minimum 253 faluban) megélhetést nyújtottak m?vel?iknek (6. táblázat).
A faluállomány településeit öt szintre bontottam (7. táblázat). Ezek nem lefelé szélesed? piramist, hanem inkább egy rombuszt formáznak. A legfels? szintet az az 546 község ? a falvak 4,36%-a ? jelenti, ahol 26 és 50 között van a jelenlév? különféle szakmák száma. E szint településeinek átlagos lélekszáma 3549,3 volt. E községekben élt a falvak népességének 16,%-a, s a 204.528 falusi vállalkozóknak csaknem 31%-a.
Az ezt követ? szinthez a falvak csaknem egyötöde tartozott 10 és 25 közötti mesterséggel, a falusi népesség egyharmadával és a falvakban m?köd? önálló vállalkozók kétötödével. Az átlagos népesség 1600 f? volt.
A települések kétötödét tette ki a középs? szint: legalább 4, maximum 10 jelenlév? önálló iparossal vagy keresked?vel. A falusiak egyharmada élt a községek e halmazában. A faluállományban dolgozó önálló ipar?z?knek nem egészen egynegyede talált itt megélhetést. A települések átlagos lélekszáma 756,8 f? volt.
Típus:
Article
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Szulovszky, János (2015) A társadalmi munkamegosztás és a településhierarchia szintjei Magyarországon a 19. század utolsó harmadában. TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 3 (1). pp. 108-131. ISSN 2064-390X
Kapcsolat: