Mobilitás és foglalkoztatás
  • Metaadatok
Tartalom: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2015/02/redei_eta...
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published


Type = Article
Cím:
Mobilitás és foglalkoztatás
Létrehozó:
Lakatos, Miklós
L. Rédei, Mária
Kapitány, Gabriella
Dátum:
2015
Téma:
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában
Tartalmi leírás:
A Magyarországot érint? újkori nemzetközi migráció irodalma 1988?1990-t?l indult el,
amikor is befogadó, majd röviddel ezt követ?en kibocsátó ország lettünk. A publikációk
leíró jelleggel, irányokra, definíciókra és becslésekre alapoztak. Így a jogi, a földrajzi és a
folyamatok szociológiai magyarázatát keres? cikkek, tanulmányok jelentek meg (Nagy
1992, 1994, Tóth 2005, Sík 2004, Hárs 2004, Rédei 2009, 2010). A statisztikai adatok
megjelenésével vált lehet?vé a nemzetközileg is összehasonlítható tárgyalási mód (Juhász
1994, Tóth 1999). 2001 óta állnak rendelkezésre megbízható és részletes területi
adatok, amelyek már az érkez?k személyes profilját is tartalmazzák (Kincses 2011).
A hazai statisztika - hasonlóan más országok gyakorlatához - jelenleg is a beérkez?k
adatgy?jtésére helyezi a hangsúlyt. A publikációk növekv? mértékben elemzésekre törekedtek,
mint például az új magyar állampolgárok összetétele, az érkez?k területi elhelyezkedése,
a cirkuláció kérdése, a foglalkoztatás, az adózás és a hazautalás (Kincses
2008, 2014a, b, Illés 2013, 2014, Tóth 2005, Hárs 2004, 2012, Rédei 2007, G. Lukács
2004, 2009). Egyes elemzések arra is törekedtek, hogy az érkez?ket eredet és letelepedési
helyük szerint összekapcsolják, és ezzel nemcsak az egyes eseményeket, hanem azok
térbeli hálózatát is kövessék (Kincses 2012, Sík 1992, 2000).
A kivándorlás az ezredfordulót követ?en, de különösen 2011 után feler?södött, és
napjainkban eléri a közép-európai régió országaira jellemz?ket. Mégis az, hogy 2010-et
követ?en gyorsult, szerepe volt két globális körülménynek; 2008-tól a schengeni szabad
áramlási tér része lettünk, ami nemcsak számunkra kifelé, de másoknak befelé is korlátlanabb
áramlást tett lehet?vé. A befelé törekvést kiemelten motiválta az a tény, hogy
id?közben kitört a globális válság, ami további mozgató er?t jelentett. Következményeként,
a válság els? éveiben ideáramló befektetések a hazai munkaer? itthon történ? foglalkoztatását
jelentették, majd az elmaradó külföldi beruházások és a hazai lehet?ségek
csökkenése er?teljes kiáramlást idézett el? (Rédei 2011, 2012).
Jelen cikkünk azt a célt t?zte ki, hogy a 2001. és a 2011. évi népszámlálás adatállománya
alapján áttekintést adjon az ingázás, a költözés és a nemzetközi migráció, egyes
esetekben egymást követ? jellemz?ir?l. A migrációs döntés a környezettel való elégedetlenségen
alapul, ami napi mobilitáshoz, majd a lakóhely megváltoztatásához, s ezután
egy másik országban történ? lakhelykereséshez vezet. Ez a döntési láncolat egyre több
szempontot vesz figyelembe, n? a földrajzi elszakadás, és a mobil személy részér?l az új
helyen történ? alkalmazkodáshoz egyre többoldalú igyekezet szükséges.
A cikk a mobilitás három formáját a népszámlálási adatok alapján hozza összefüggésbe
a foglalkoztatással. A nemzetközi mobilitás a népszámlálást követ? id?szakban
vált intenzívvé, e tekintetben cikkünk mondanivalója veszített aktualitásából. A bels?
mozgás, a költözés kisebb és nem trend jelleg? változásokat mutat. A kutatás érdekes és
folytatandó részének tartjuk azt, hogy a három eseményt mint a mobilitási döntés szakaszait
elemezzük. A változtatási igény kezdetben napi, heti ingázásban jelenik meg, majd
a határon belül, kés?bb a határon túlra történ? átmeneti vagy végleges lakhatási változtatással
folytatódik. Egy kés?bbiekben megfogalmazható kérdés, a visszatérés. A 2011. évi
népszámlálás arra vonatkozóan tartalmaz adatokat, hogy mennyi volt a hazatér?k és
ideköltöz?k együttes száma
Típus:
Article
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Lakatos, Miklós and L. Rédei, Mária and Kapitány, Gabriella (2015) Mobilitás és foglalkoztatás. Területi Statisztika : a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 55 (2). pp. 157-179. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251
Kapcsolat: