Ugrás a tartalomhoz

 

Fokról-fokra a települési lépcsőn : Társadalmi-gazdasági különbségek a településhierarchia-szintek között Magyarországon

  • Metaadatok
Tartalom: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2015/02/szilagyi_...
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published



Type = Article
Cím:
Fokról-fokra a települési lépcsőn : Társadalmi-gazdasági különbségek a településhierarchia-szintek között Magyarországon
Létrehozó:
Szilágyi, Dániel
Gerse, József
Dátum:
2015
Téma:
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
GF1 Settlement geography / településföldrajz
H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában
Tartalmi leírás:
Tanulmányunk els?dleges célja, hogy bemutassa a különböz? településhierarchia-szintek
társadalmi-gazdasági jellemz?it. Hazánk településhierarchiájának meghatározására sokfajta
kísérlet volt már a múltban, de a megközelítések és a módszerek elég eltér?ek. Jelen vizsgálat során alapvet?en a települések 2014. január 1-jei jogállásából indultunk ki.
A településhálózat két nagy csoportját - városok (f?város, megyei jogú város, város) és
községek (nagyközség, község) - népességnagyság-kategóriák alapján szerettük volna
tovább bontani. A városok esetében azonban azzal a problémával találkoztunk, hogy az
egyes csoportokat (nagyváros, középváros, kisváros stb.) a szakirodalom más-más értékhatárok
között említi, nincs egységes álláspont a határokról. Például középváros elnevezés
illette már többek között a 20 és 100 ezer f? közötti (Kovács 2002), a 30 és 100 ezer
f? közötti (K?szegfalvi 2014), illetve a 10 és 25 ezer f? közötti (Tóth 2008) településeket
is. Éppen ezért a városhálózatot nem a népességszám alapján, hanem funkcionális megközelítésben
vizsgáltuk.
A rendszerváltás után a városok száma nagymértékben növekedett, mindez azonban
nem eredményezte a városi funkciókat betölt? települések számának lényeges emelkedé-
sét (Beluszky-Gy?ri 2006). A témával kapcsolatban e folyóirat hasábjain is érdekes vita
alakult ki (Tóth 2008, K?szegfalvi 2008, Kulcsár 2008, Csapó-Kocsis 2008, Dövényi
2009, Németh 2009, Pirisi 2009b, Pirisi-Trócsányi 2009, Faragó 2009, Tóth 2009). Mi
nem vizsgáltuk, hogy a városhálózat hány eleme nem rendelkezik városi funkciókkal,
ahogy azt sem, hogy esetleg léteznek-e olyan nagyközségek, községek, amelyek ilyenekkel
bírnak. Így a városi jogállású települések képezték tipizálásunk tárgyát.
Ahogy Beluszky Pál (1990) megfogalmazta, a városhierarchia kutatása során alkalmazott
módszerek két alaptípusa alakult ki. ?A deduktív módszerek nem veszik közvetlenül
számba az egyes települések városi funkciójú intézményeit, hanem a városi szerepkör
valamely következményét mérik (mint például az 1930-as években W. Christaller a
telefon-el?fizet?k ?jelent?ségtöbbletét?), vagy pedig valamely ágazatban - például kiskereskedelem,
közlekedés - kialakult hierarchikus tagolódást általánosítják a városi funkciók egészére.? ?Más kutatók oly mutatórendszer összeállítására törekedtek, melyek számba veszik az egyes központi funkciókat (azok intézményeit), azok meglétét vagy hiányát,
esetleg mennyiségüket, mintegy leltározva a városi alapfunkciókat.? Mi az utóbbi táborba
tartozunk, több - városi funkciókkal összefügg? - mutatóval kívántunk felállítani egyfajta
rangsort. Az ilyen típusú kutatások is sokfélék mind témájukat, mind az alkalmazott
módszereket tekintve.
Beluszky és Gy?ri a ?leltározó? módszert alkalmazva mutatta be a 20. századi eleji
(Beluszky-Gy?ri 2003) és végi (Beluszky-Gy?ri 1999) városhierarchiát. 2004-ben megjelent tanulmányukban pedig a 20. században lezajló városi pozícióváltozásokról olvashatunk
átfogó elemzést (Beluszky-Gy?ri 2004). Szigeti Ern? (2002) a városok intézményellátottságát
elemezte, 42 intézmény, illetve szerv létét vagy nem létét vette figyelembe.
A városhierarchiát a pénzintézeti innovációk 20. századi elterjedésével is vizsgálták.
Gál Zoltán (1996) a városhálózat hierarchikus és funkcionális tagolódását elemezte a
t?keforgalom térbeli eloszlása alapján. A versenyképesség és az innovációs potenciál
alapján történ? városi tagozódásról is olvashatunk (Rechnitzer-Csizmadia-Grosz 2004,
Rechnitzer-Páthy-Berkes 2014). A két tanulmány módszertanát tekintve hasonló, a
2014-es tanulmányban a szerz?k 29 mutatót öt csoportba sorolták be és f?komponens-,
illetve klaszteranalízis számítását végezték el. Csomós György (2013) nem csak a városokat
vette górcs? alá, de azért érdemes tanulmányát megemlíteni, mert központjában a
magyar gazdasági centrumok pozícióváltozása áll. A m?köd? gazdasági szervezetek
pénzügyi adatai alapján számította a szerz? az úgynevezett TGS (településgazdasági
súly) mértékegység nélküli komplex mutatót, majd ez alapján állított fel egy rangsort.
Olyan elemzések is születtek, amelyek nem a teljes városhálózatot vették alapul. 319
kis- és középváros területi t?kéjét vizsgálta Tóth Balázs István (2011). A szerz? 62 mutatót
anyagi és nem anyagi er?források szerint csoportosított és így végzett faktor- és klaszteranalízist.
Ugyancsak a kis- és középvárosokkal (10-100 ezer f?s) foglalkozott Molnár
Balázs (2006). 16 mutatót négy dimenzióba csoportosítva elemezte a magyar városok
globalizáltságát, diszkriminancia- és f?komponens-analízissel. Pirisi Gábor (2009) a
(30 ezer f?nél kisebb) kisvárosok fejlettségi különbségeit elemezte. Három szféra (társadalmi,
infrastrukturális, gazdasági) 4-4 mutatójából alkotta meg a kisvárosi fejl?dési
indexet. De nemcsak a kis- és középvárosok kerültek középpontba, hanem a nagyvárosok
is. Lengyel Imre (1999) a megyei jogú városokat vizsgálta többdimenziós skálázás módszerével.
50 mutatót három csoportba (demográfia és foglalkoztatottság, lakossági infrastruktúra,
gazdaság és egyéb) osztva használt a számításokhoz. Csomós György (2009)
vizsgálatának célja a regionális centrumok településhálózatban lév? súlyának meghatározása
volt, 4 f?komponensbe (fels?oktatás, gazdaság, egészségügy, kultúra) sorolt 60
mutató alapján.
Összefoglalva tehát jól látszik, hogy a városhierarchia vizsgálata során alkalmazott
módszerek tárháza mennyire széles. Ezt a tárházat szeretnénk b?víteni az általunk alkalmazott
módszerrel
Típus:
Article
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Szilágyi, Dániel and Gerse, József (2015) Fokról-fokra a települési lépcsőn : Társadalmi-gazdasági különbségek a településhierarchia-szintek között Magyarországon. Területi Statisztika : a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 55 (2). pp. 180-198. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251
Kapcsolat: