| Tartalmi leírás: |
A tanulmány a magyar szövetkezettörténet alig vizsgált aspektusával, a Hangya szövetkezeti központ csehszlovákiai érdekeltségeivel, legf?képpen a zárolt, illetve jogellenesen elkobzott szlovákiai vagyon sorsával és a nagyszombati Hangya kirendeltséggel foglalkozik. A vizsgálat tárgyát az 1919?1923 közötti szövetkezeti integráció kérdésköre alkotja.
Az els? világháborút követ?en az utódállamokban nemzeti alapú szövetkezeti rendszerek kialakítására került sor. Ez a nemzetépít? stratégia került szembe a dualista monarchia, esetünkben a történelmi Magyarország szövetkezeti felépítményével, illetve hagyományával.
A szerz? levéltári forrásokra támaszkodva elemzi a Hangya vezetésének érdekérvényesít? politikáját a különutas szlovák szövetkezeti ambíciókkal szemben. Figyelmet szentel az eredménytelen szlovák-magyar szövetkezeti tárgyalásoknak és az alkalmazott taktikáknak. Megvizsgálja a csehszlovákiai Hangya-vagyon rendezésének szerteágazó kérdéskörét az 1921?1923 közötti csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalásokon.
A nemzeti-etnikai alapú szövetkezeti rendszerek kialakítása súlyos politikai és gazdasági konfliktusokat szült. A nacionalista szövetkezeti politika számos ponton szembe került a szövetkezeti eszmeiség alapelveivel.
|
