Nemzetközi migrációs körkép Magyarországról a 2011-es népszámlálási adatok alapján
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/26459/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published




Type = Article
Cím:
Nemzetközi migrációs körkép Magyarországról a 2011-es népszámlálási adatok alapján
Létrehozó:
Kincses, Áron
Dátum:
2014
Téma:
G Geography (General) / Földrajz általában
GF1 Settlement geography / településföldrajz
HA Statistics / statisztika
HA1 Demography / demográfia, népesedési statisztika
Tartalmi leírás:
A migráció interdiszciplináris jelenség, mely f?ként a demográfia, a statisztika, a földrajz, a jogtudomány, a közgazdaságtan, a történelem, a munkatudomány, a pszichológia és a politikatudomány területét érinti. Ebb?l következ?en az értelmezése, meghatározása is különféle vetületeket hangsúlyoz. A Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyve szerint a nemzetközi vándorlás az eredeti (szokásos) lakóhely országának olyan tartós elhagyása, amelynek célja egy más országban való lakóhely létesítése letelepedés, tartózkodás vagy jövedelemszerz? tevékenység végzése céljából.
Mivel a migráció motivációja folyamatosan változik, így a letelepedésre vagy pusztán a jövedelemszerzésre irányuló meghatározások a tanulási célú, valamint az id?skori migráció (motiváció lehet a nyugdíjak vásárlóerejének, a rekreációs lehet?ségeknek a jobb kihasználása, vagy a kedvez?bb éghajlat keresése) fogalmával b?vültek. A családegyesítéssel kapcsolatos motivációk is hangsúlyosak, sokszor a nemzetközi migráció egyik f? befogadási csatornáját jelentik.
A hagyományos migrációértelmezések magva, hogy a migrációt egyszeri eseményként fogják fel. Eszerint a vándorlás viszonylag ritkán történik meg az egyén életútjában, tehát egyfajta rendkívüliséggel bír. A migráció mintegy meghatározza a vándorlók életútját, mint olyan egyszeri, egyirányú esemény, ami a ?határ? átlépésének szimbolikussá emelked? momentumához köt?dik.
A migráció azonban sem küld?, sem fogadó oldalon nem független attól a társadalmi-gazdasági környezett?l, melyben végbemegy. Óhatatlanul magán viseli egy-egy korszak jellemz? vonásait.
A globalizáció korszakában az országok közötti jövedelmi szakadékok gyorsuló ütemben növekszenek, a fejl?dés egyenetlen. A szélesed? életmin?ségbeli különbségek a szegény és a gazdag országok között ösztönözik a humán mozgások növekedését. Ezzel párhuzamosan a vándorok pénzügyi lehet?ségei folyamatosan javulnak, a közlekedés gyorsan fejl?dik, a világ különböz? részei egyre közelebb kerülnek egymáshoz, abban az értelemben, hogy a nagy távolságú költözések ára ? a háztartások jövedelmének arányaiban ? most már olyan alacsony, hogy a periférikus országokban él?k egyre növekv? része is képes bekapcsolódik a migrációs folyamatokba. Az információs és közlekedési technológia robbanásszer? fejl?désével, az országhatárok elválasztó funkciójának mérsékl?désével és a határok átjárhatóságának fokozódásával a cirkulációs vándorlások és a transznacionális migráció jelensége a nemzetközi színtéren is megjelentek. A határon átnyúló vándorlások egyre kevésbé jelentenek végleges letelepedési szándékot, sokkal inkább az életpálya egy-egy állomásaként foghatók fel.
Cikk célja, hogy 2011-es népszámlás adatait felhasználva szakítsunk a hagyományos migrációértelmezésekkel, és röviden bemutassuk, hogy milyen vándorlási csoportok figyelhet?k meg Magyarországon. Bemutatjuk a migrációban érintett Magyarországon él? személyek területi elhelyezkedését, a magyar lakónépességt?l való demográfiai, munkaer?piaci, iskolai végzettségbeli eltéréseiket, valamint utalunk az eltér? térhasználat lehetséges okaira. A téma sokrét?ségéb?l fakadóan az összetettebb elemzés túlmutat az írás keretein. A teljesség igénye nélkül néhány kiemelt kérdésre megpróbálunk fókuszálni az elemzésünkben.
Típus:
Article
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Kincses, Áron (2014) Nemzetközi migrációs körkép Magyarországról a 2011-es népszámlálási adatok alapján. Területi Statisztika, 54 (6). pp. 590-605. ISSN 0018-7828
Kapcsolat: