NDA
Bejelentkezés
Kapcsolat
A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején |
Tartalom: | http://real.mtak.hu/26456/ |
---|---|
Archívum: | MTA Könyvtár |
Gyűjtemény: |
Status = Published
Type = Book |
Cím: |
A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején
|
Létrehozó: |
Kincses, Áron
|
Dátum: |
2015-08
|
Téma: |
G Geography (General) / Földrajz általában
GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
GF1 Settlement geography / településföldrajz
|
Tartalmi leírás: |
A 2008-as gazdasági világválságról sokkal többet lehetett olvasni a hazai sajtóban és a tudományos cikkek között, mint arról a demográfiai krízisr?l, mely Magyarországon jelenleg is érezteti hatását. Ennek egyik oka, hogy az emberek anyagi helyzetére, életkörülményére rövidebb távon sokkal er?teljesebb következményei vannak a gazdasági kérdéseknek, mint a népességszám változásának. A másik ok, hogy amíg a gazdasági krízisek többnyire általánosak, nagyobb térségekre terjednek ki, addig a népesség fogyása inkább lokális problémákat jelent. További lényeges indok, hogy a demográfiai válságok sokkal hosszabb id?horizonton éreztetik hatásukat, mint a gazdaságiak. Talán ennek is köszönhet?, hogy beszélünk 2008-as gazdasági válságról, de nem beszélünk 1981-es demográfiai krízisr?l, noha Magyarországon 1981-t?l kezd?d?en ? immár több mint három évtizede ? a lakónépesség száma folyamatosan csökken.
A demográfiai válságokkal szembeni beavatkozások adaptációs és mitigációs stratégiái lényegében három irányt vehetnek a fenntartható fejl?dés szem el?tt tartása mellett: alapvet? változások a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekben; termékenységi ráta javítását célzó intézkedések; és a nagyobb bevándorlás ösztönzése (Papademetriou D.G., 2006), hiszen így módosítható leggyorsabban egy-egy térség népessége. Azonban a migráció közvetlen népességszámra gyakorolt hatásai mellett számolni kell a fogadó társadalomban keletkez? közvetett hatásokkal (gazdasági aktivitásra, munkanélküliségre, átlagéletkorra, termelékenységi rátára, eltartottsági rátára stb.) is. Magyarország a gazdasági felzárkózásnak és az európai integrációnak köszönhet?en a 90-es évek második felét?l ? több más közép-európai országhoz hasonlóan ? migránsokat befogadó országgá vált. Magyarország lakónépessége a 80-as évek elejét?l folyamatosan fogy. A csökken? hazai népesség egy részét külföldi állampolgárok pótolják, magukkal hozva saját szokásaikat, eltér? demográfiai összetételüket. Így a migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Mivel a külföldi állampolgárok területi eloszlása jelent?sen különbözik a magyar népességét?l, az országos hatásokat jelent?sen felülmúlják az általuk preferált térségekben érezhet? befolyásuk. A hatás mértéke a területi koncentrációjuktól függ. Magyarországon belátható id?n belül leginkább a nemzetközi migráció lehet?ségei képesek mérsékelni a népességfogyást (Hablicsek L., 1996). Hazánk esetében azonban nemcsak a hazai szükséglet a meghatározó, hanem annak a népességnek az általános állapota is, amely a szomszédos országok valamelyikének állampolgáraként is magyarnak tartja magát. A környez? országok gazdasági helyzete, kisebbséggel kapcsolatos politikája, és nem csak Magyarország vonzó hatása a meghatározó tehát abban, hogy milyen mérték? migrációval lehet és szükséges az országnak jelenleg és az elkövetkez? évtizedekben is számolnia (Tóth P. P., 1997). Ezért is fontos, hogy minél részletesebb információegyüttessel rendelkezzünk a Magyarországot érint? nemzetközi vándorlásról, különösen a szomszédos országokat érint?en. Kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek Magyarországra, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, hol telepednek le? ? ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására teszek kísérletet ebben a könyvben az utolsó két népszámlálás adatainak a segítségével. A könyv a szerz? 2012-ben publikált ?A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata? cím? könyv folytatásának tekinthet?. Az írás célja, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálás adatait felhasználva szakítson a hagyományos migrációértelmezésekkel, és röviden bemutassa, milyen vándorlási csoportok figyelhet?k meg Magyarországon. Ismertetésre kerülnek a migrációban érintett, Magyarországon él? személyek területi elhelyezkedése, a magyar lakónépességt?l való demográfiai, munkaer?-piaci, iskolai végzettségbeli eltéréseik, valamint az eltér? térhasználat lehetséges általános és speciális okainak beazonosítása. Újdonsága a könyvnek, hogy a népszámlálási adatok részletes adat-együttesét szimultán módon ötvözni a releváns magyar migrációs adatbázisok területileg részletesebb információival. Így lehet?ség nyílik a külföldi állampolgárok forrásterületeinek a regionális és települési szint? feltárására, valamint az elvándorlási és jelenlegi lakóhelyek közötti települési hálózatok elemzésére is. |
Típus: |
Book
PeerReviewed
|
Formátum: |
text
|
Azonosító: |
Kincses, Áron (2015) A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ISBN 978-963-235-484-2
|
Kapcsolat: |