Alkotmányos párbeszéd és hatalommegosztás
  • Metaadatok
Tartalom: http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudom...
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published



Type = Article
Cím:
Alkotmányos párbeszéd és hatalommegosztás
Létrehozó:
Drinóczi, Tímea
Dátum:
2015
Téma:
H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában
J0 General legislative and executive papers / állam- és jogelmélet általában
K Law (General) / jogtudomány általában
Tartalmi leírás:
z alkotmánymódosító és az alkotmánybíráskodás között egyensúlynak kell fennállnia,
amib?l az következik, hogy egyik sem birtokolhat túlhatalmat, közöttük (és nemcsak a
hatalmi ágak között) is fenn kell állnia feladat- és hatásköri megosztásnak, a személyi
összeférhetetlenségnek, a kölcsönös együttm?ködésnek és bizalomnak. Ebb?l következik az
a probléma, ami a bírósági felülvizsgálat során mindig felmerül: kié az utolsó szó a jogsza
-
bályok alkotmányossága vagy érvényessége feletti döntésben. A
vita feloldására az t?nik
alkalmasnak, hogy a parlamenti szupremácia talaján álló államok ? fenntartva mindkét
modell el?nyét, és remélve a hátrányok eliminálását ? elmozdulnak a bírói felülvizsgálat
felé, és az er?s felülvizsgálati modellekben, ahol szükséges, az alkotmánybíróságok nyit
-
nak az alkotmányellenes alkotmánymódosítások felülvizsgálata felé. Ebb?l a szemszögb?l
a parlament és a bíróság közötti alkotmányos párbeszéd, mint a kölcsönös együttm?ködés
és bizalom megnyilvánulása növekv? jelent?ségre tesz szert. A
politikai döntéshozatal az
alkotmányos demokráciában tehát többszerepl?s folyamat, mivel alkotmányi tartalmakról
egyetlen szerv sem dönthet kizárólagosan, az nem elkülönült döntések összessége, hanem
állandóan fennálló, ismétl?d? folyamat, amelyben az alkotmányos szervek eltér? pillanat
-
ban, különböz?, de egymással összefügg? jelleggel vesznek részt a kölcsönös bizalom alap
-
ján és a kölcsönös együttm?ködés jegyében. Az id?beliséget figyelembe véve ezzel egyen
-
súly alakul ki, ami akkor bomlik meg, ha a döntések ? az id?távlat figyelembevételével is
? ténylegesen végs? döntésekké válnak. Erre például akkor kerülhet sor, ha az er?s felül
-
vizsgálati rendszerben (mint amilyen például Magyarország is) az alkotmánybíráskodást
folyamatosan ?elnyomja? az alkotmánymódosító hatalom. Ekkor zavar keletkezik az alkot
-
mányos m?ködésben, mivel a hatalommegosztás valójában nem valósul meg.
Típus:
Article
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Drinóczi, Tímea (2015) Alkotmányos párbeszéd és hatalommegosztás. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 56 (1). pp. 19-43. ISSN 0002-564X
Kapcsolat: