Tápanyagellátás hatása 13 éves telepített gyep fejlődésére és botanikai összetételére a Mezőföldön.
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/23794/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published



Type = Article
Cím:
Tápanyagellátás hatása 13 éves telepített gyep fejlődésére és botanikai összetételére a Mezőföldön.
Létrehozó:
Kádár, Imre
Ragályi, Péter
Szemán, L.
Csontos, Péter
Dátum:
2014
Téma:
QK Botany / növénytan
QK50 Plant geography (phytogeography) / növényföldrajz
S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában
Tartalmi leírás:
Egy m?trágyázási kísérlet 40. évében, 2013-ban vizsgáltuk az eltér? N, P, K, ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis)
vezérnövény?, nyolckomponens? pillangósnélküli
gyepkeverék fejl?désére, termésére és botanikai összetételére a telepítés utáni 13. évben. A term?hely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 3?5% CaCO3
-ot és 20?22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak min?sült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést x2
ismétlést = 128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13?15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny.
A vizsgált 2013. évben a tenyészid? kezdetén a talaj 1 m rétege kb. 170 mm csapadékot tárolt, a tenyészid? alatt
lehullott csapadék 381 mm-t tett ki. A gyep mintegy 551 mm vízkészlettel rendelkezhetett a június 17-i kaszálás
idejéig. Az elöreged? gyep második kaszáláshoz sarjút nem képezett ebben az aszályos évben. Az átlagos növénymagasság kaszálás el?tt 2013. június 17-én a kontroll talajon 10 cm, az optimális NPK ellátott parcellákon 100 cm volt. Dönt?nek a N-trágyázás bizonyult. A K átlagosan 40, a P 25%-kal igazolhatóan növelte a magasságot. A szénahozam a kontrollon mért 1,8 tˇha-1 mennyiségr?l 8,2 tˇha-1-ra emelkedett az optimális NPK kínálattal. Meghatározó
az N × P kölcsönhatás volt, a K-hatások csak
0,7 tˇha-1 növekményt eredményeztek az NP-kezelések átlagaiban. A 13 évvel korábban elvetett 8 gyepalkotó f?faj közül csupán 3 faj volt fellelhet?, valamint az azóta
betelepült árva rozsnok (Bromus inermis). A taréjos búzaf?
(Agropyron pectinatum) kit?nt extrém N-igényével:
N-hiányos talajon nyomokban fordult el?, míg a maximális N-kínálattal 53% borítást adott a PK-kezelések átlagaiban. Ugyanitt az árva rozsnok 6%-ról 19%-ra növelte arányát. A nádkép? csenkesz (Festuca arundinacea) aránya 10%-ról 16%-ra n?tt a 100 kgˇha-1ˇév-1 N-adaggal, majd a N-túlsúly nyomán borítása 1-2%-ra csökkent.
A csomós ebír (Dactylis glomerata) el?fordulása a kezelésekt?l függetlenül jelentéktelen maradt.
A nem pillangós gyomok borítása a N-kontroll parcellákon 26%-ot ért el, majd az emelked? N-kínálattal 10%-ra süllyedt. A pillangós gyomok 32%-os borítást mutattak a nitrogénnel 40 éve nem trágyázott, de növénytermesztéssel
hasznosított talajon. Összességében a f?félék aránya négyszeresére n?tt, míg a gyomoké egyötödére esett a
növekv? N-adagolással. A tápelemek közötti kölcsönhatásokat vizsgálva azt találtuk, hogy a taréjos búzaf? maximális borítása 50%-kal n?tt az N×P pozitív kölcsönhatások eredményeképpen. A P-hatások N-hiányos talajon ugyanis teljesen elmaradtak. A büdös zörg?f? (Crepis rhoeadifolia)
esetén 18% körüli volt az NP-kontrollon mért borítás, de az együttesen és b?ségesen NP-trágyázott kezelések a faj elt?nését eredményezték. Hasonló jelenség figyelhet?
meg a molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum) fajnál. A fedél rozsnok (Bromus tectorum) borítása 14%-os
a mérsékelt NP-kínálatnál, majd az NP hiánya vagy túlsúlya egyaránt a faj kiszorulását eredményezi. Az egyes fajok versenyképességét a tápláltsági szituáció alapvet?en befolyásolhatja.
Típus:
Article
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Kádár, Imre and Ragályi, Péter and Szemán, L. and Csontos, Péter (2014) Tápanyagellátás hatása 13 éves telepített gyep fejlődésére és botanikai összetételére a Mezőföldön. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 101 (1-2). pp. 95-104. ISSN 0006-8144
Kapcsolat: