NDA@SZTAKI

Pleisztocén paleoökológiai változások kutatása a Crocidura-Sorex (Mammalia, Soricidae) fogarány meghatározás alapján

Mészáros, Lukács

2015

LB1603 Secondary Education. High schools / középfokú oktatás

QE05 Historical geology. Stratigraphy / Földtörténet, rétegtan

QH526 Paleontology / őslénytan

QH540 Ecology / ökológia

QL Zoology / állattan

Iskolánk a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fenntartásában m?köd? 6 osztályos gimnázium. Nevelési elveink között kiemelt helyen szerepel a rendalapító Assisi Szent Ferenc (?az ökológia véd?szentje?) szellemében az egész teremtett világ testvérként való szeretetének és tiszteletének átadása. Ezért nagy figyelmet fordítunk a természettudományos oktatásra, aminek eredményeként tanítványaink jelent?s része természettudományos vagy ehhez kapcsolódó hivatást választ magának. Szakkörök, versenyek, pályázatok és diákkutatások keretében els?sorban az önálló gondolkodásra szeretnénk sarkallni diákjainkat. Tudományos nevelési törekvéseinket nagyban segíti, hogy tanáraink között mindig jelent?s számban szerepeltek doktori fokozattal rendelkez?, aktív kutatómunkát folytató szakemberek.
A diákkutatásokat els?sorban a Pintér Ern? Tudományos Diákkör fogja össze, amely iskolánk hajdani, nemzetközi hír? biológus tanáráról kapta a nevét. A diákkör vezet? tanára (egyben a jelen projekt mentora) Dr. Hír Jánosnak, a Pásztói Múzeum igazgatójának irányítása alatt 1993-ban vitt el?ször iskolánkból diákcsoportot a bükki barlangok fosszilis faunájának terepi vizsgálatához. Kutatásaink jelent?s faunisztikai és paleoökológiai eredményeket hoztak. A vizsgálatok újabb anyag gy?jtésével és újabb tanulók bevonásával, de már iskolánk tudományos diákkörének szervezésében - a jelen mentortanár vezetésével - azóta is folynak. A diákkör id?sebb tagjai általában 12.-es korukban átadják a munkát a fiatalabbaknak, bevezetik ?ket az anyagvizsgálat módszertanába. A jelen projekt tagjai is a tavaly érettségizett tanulóktól vették át a kutatást.
Az éghajlat- és ökoszisztéma-változásokkal kapcsolatos eredményeik bemutatásával az elmúlt két évtizedben a diákok több ízben is el?kel? helyezéseket értek el pályázatos tanulmányi versenyeken. Munkánk során folyamatosan együttm?ködtünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem ?slénytani Tanszékével és a Magyar Természettudományi Múzeum ?slénytani és Földtani Tárával.
A 2009-2010. tanévben ?Ökoszisztéma változások kutatása a fosszilis bükki és recens alpi faunák összevetésével? cím? projektünk elnyerte az Útravaló Ösztöndíjprogram, Út a Tudományhoz Alprogram támogatását. A támogatásra való hivatkozással készült jelent?s tudományos publikációk készültek (MÉSZÁROS 2010, MÉSZÁROS 2011).
A 2014-15. tanévben, az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a Tudományhoz Alprogramjában elnyert P-UT-2014/2015-0001 számú pályázatunk a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatócsoportjának OTKA K104506 számú, 2013-2016. évi projektjéhez kapcsolódik, amelynek címe: ?Magyarország legjelent?sebb középs?-pleisztocén szárazföldi lel?helyének (Somssich-hegy 2, Villány) taxonómiai, tafonómiai, paleoökológiai és rétegtani vizsgálata?.
A Somssich-hegy 2-es lel?hely (Villányi-hg.) gazdag pleisztocén kisgerinces ?smaradvány-anyagot szolgáltatott, amely a rétegszer? gy?jtésnek köszönhet?en lehet?séget biztosít arra, hogy a mintegy 900 ezer - 1 millió éves paleoökológiai változásokat feltérképezzük.
Az OTKA projekt munkáját az ?smaradvány-anyag válogatásával és el?zetes meghatározásával (békák, gyíkok, kígyók, pockok, egerek, pelék, denevérek, rovarev?k) segítettük. Ezután a rovarev? anyagból kiválogattuk a cickányfélék (Soricidae) maradványait, amelyek közül meghatároztuk és további feldolgozásra átadtuk az OTKA kutatóknak a nagyméret? Beremendia fissidens faj leleteit. Ezek a maradványok ? amellett, hogy ökológiai szempontból a víz-közeli ökoszisztéma jelenlétére utaltak ? jelent?s taxonómiai újdonságokat is hoztak. Az eredményeket diákkörünk munkájára való hivatkozással mutatták be publikációikban a szakemberek (MÉSZÁROS 2014, BOTKA & MÉSZÁROS 2015).
Ezután önálló munkaként a cickányfélék két nemzetségének (összesen 5 faj) el?fordulását tanulmányoztuk az egyes rétegekben. A Crocidurák a nyílt, füves vegetáció és a száraz, meleg éghajlat indikátorai, míg a Sorexek a h?vös, nedves erd?ket kedvelik. Az egymást követ? rétegekben a két csoport arányának megváltozásából a hajdani klíma és ökoszisztéma változásaira következtettünk.
Az 50 rétegb?l eddig a két nemzetségnek összesen 5883 fogát különítettük el, amelyb?l 5285 a Sorexekhez, 598 a Crocidurákhoz tartozott. A csoportok egymáshoz viszonyított arányát rétegenként ábrázolva és az eredményeket más kutatók adataival összevetve arra következtetünk, hogy a rétegsor alján, az 50-47. réteg képz?dése idején szárazabb, melegebb klímán lombos erd?, ezután a 35. rétegig h?vös-nedves éghajlaton feny?erd?, kisebb tisztás területekkel uralkodott a lel?hely környezetében. A 36. rétegt?l a területen a h?vös-nedves és a meleg, száraz éghajlati periódusok hatására a nyílt füves puszta és a zárt erdei vegetáció aránya folyamatosan változott. A 18. rétegig inkább zártabb, erd?sebb sztyepp uralkodott, míg kés?bb inkább a nyíltabb vegetáció dominált.
Eredményeink várhatóan hozzájárulnak a múltbeli klíma- és ökoszisztéma-változások pontosabb felderítéséhez. A projekt során nyert adatok nemzetközi adatbázisokba kerülnek, ahol a további feldolgozás során globális jelent?ség? modellek részei lesznek. Ez nemcsak arra szolgáltat alapot, hogy a ma zajló klímaváltozások antropogén hatásait jobban megismerjük, hanem abban is segít, hogy a klímaváltozások hatására fellép? átalakulásokat az él?világban pontosabban el?rejelezzük, és a nemkívánatos eseményeket kedvez? irányba tudjuk befolyásolni. Diákjaink számára ? amellett, hogy a kutatás izgalma az anyagválogatástól az eredmények kinyeréséig lelkesíti ?ket ? nagy örömet jelent, hogy tev?legesen részt vehetnek a természet megóvásához szükséges tudományos eredmények létrehozásában.
A jelen pályázat eredményeivel tanulóink már részt vettek a 24. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen és a Tudományos Diákkörök 15. Országos Konferenciáján. Diákkörünknek az Út a Tudományhoz projektekben végzett munkájára való hivatkozással megjelent publikációk:
MÉSZÁROS L. (2010): Ökoszisztéma változások kutatása a fosszilis bükki és recens alpi faunák összevetésével. Az Általános Földtani Szemle Könyvtára, 3: pp. 61-62.
MÉSZÁROS L. (2011): Aktuopaleontológiai vizsgálatok a kelet-ausztriai Rax-hegységben. In: Kázmér M. (szerk.): Környezettörténet 2.: Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, 2011., pp. 253-263.
MÉSZÁROS L. (2014): Óriási törpék: Szörnyetegcickányok a Kárpát-medencében. Élet és Tudomány, 69: (3) pp. 82-84.
BOTKA D. & MÉSZÁROS L. (2015): A Somssich-hegy 2-es lel?hely (Villányi-hegység) alsó-pleisztocén Beremendia fissidens (Mammalia, Soricidae) maradványainak taxonómiai és paleoökológiai vizsgálata. Földtani Közlöny, 145(1), in press.

Book Section

NonPeerReviewed

text

http://real.mtak.hu/23737/1/meszaros_2015_ut_a_tudomanyhoz....

Mészáros, Lukács (2015) Pleisztocén paleoökológiai változások kutatása a Crocidura-Sorex (Mammalia, Soricidae) fogarány meghatározás alapján. In: Út a Tudományhoz. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, pp. 32-33.

http://real.mtak.hu/23737/