"Mata Hari, szeress belém!" A színpad táncosnőjétől a filmek kémnőjéig
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/19946/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published



Type = Book Section
Cím:
"Mata Hari, szeress belém!" A színpad táncosnőjétől a filmek kémnőjéig
Létrehozó:
Katona, Csaba
Dátum:
2014
Téma:
D0 History (General) / történelem általában
D4 Modern History / új- és legújabb kor története
U1 Military Science (General) / hadtudomány általában
Tartalmi leírás:
Mata Hariról az alábbiakat vetette papírra Hahner Péter történész: ?Az ügyész minden id?k legnagyobb kémn?jének nevezte, s az utókor, úgy látszik, elhitte ezt.? Szavaival nehéz vitatkozni: Mata Hari, eredeti nevén Margaretha Geertruida Zelle Hollandiában született egy kalapos gyermekeként, majd egy brit tiszt feleségeként került Jávára és Szumátrára. Külseje (kreol b?r, sötét haj) inkább illett ehhez a környezethez, mint szül?hazájához. A sikertelen házasság és egyik gyermekük halála után az elvált n? Európába tért vissza, ahol Mata Hari m?vésznéven lett táncosn? ? meglehet?sen kés?n, harmincévesen. Nevének jelentése: a hajnal szeme, azaz a nap. Az alakja köré sz?tt legenda ekkor kapott lábra, mert ? maga is különféle misztikus híreket terjesztett, így például ázsiai származást ?kreált? magának. A világháború idején csakugyan belekeveredett a kémkedés világába, azonban ma már azon nemigen folyik vita, hogy kémként semmi komoly eredményt nem ért el, m?ködése voltaképp kudarc volt, pere pedig inkább koncepciós per, személyével példát statuáltak.
Halála után legendája még jobban meger?södött, olyan sztárok játszották el szerepét filmen, mint Asta Nielsen, Greta Garbo, Marlene Dietrich, Jeanne Moreau és Sylvia Kristel, e filmek pedig még inkább a legendák fényébe emelték alakját. Magyar nyelven már 1925-ben regény jelent meg róla Szántó György tollából, némileg meglep? módon az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. De alakja mind a történészeket, mind a m?vészeket foglalkoztatta: 1985-ben Kronstein Gábor a Históriában, 2005-ben Hahner Péter a Rubiconban írt róla történeti cikket. A legismertebb hazai interpretáció azonban talán Hobo (Földes László) nevéhez f?z?dik, aki Mata Hari cím? számának refrénjével hozta be ismét a köztudatba a kémn?t: ?Mata Hari szeress belém!?. Hogy személye nem érdektelen továbbra sem, azt az is mutatja, hogy az interneten ma megtalálható egy hír Várkonyi Mátyás ?zenelapján?, amely szerint készül?ben van róla egy kémopera. Összességében sajátos dolog, hogy táncosn?ként vélhet?en ma már jóval kevésbé emlékeznének rá, ha nem kémként végzik ki: miközben nemhogy mesterkém nem volt, hanem ebbéli tevékenysége csupán egy próbálkozás volt részér?l, ami nem is volt sikeres. Kronstein Gábor szavait érdemes megfontolni: ?Mata Hari ? mint sok más kalandor ? hazard?r természet volt. Túlságosan bízott magában akkor is, amikor hozzá képest túl hatalmas er?kkel kezdett játszani. Ezek az er?k végül is elsodorták. Abból viszont, aki a könynyelm?en felidézett veszedelmek áldozata lesz, aligha válhat tragikus figura. Mata Hari halála így nélkülöz minden mélyebb tanulságot, legföljebb azon t?n?dhetünk, milyen kevés értékkel beéri az utókor, ha mítoszt akar teremteni a maga kedvére.?
Típus:
Book Section
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Katona, Csaba (2014) "Mata Hari, szeress belém!" A színpad táncosnőjétől a filmek kémnőjéig. In: Kémek, ügynökök, besúgók. Az ókortól Mata Hariig. Mediawave Konferenciák (6). Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Mediawave Alapítvány, Szombathely, pp. 81-95. ISBN 878-963-7227-32-5
Kapcsolat: