| Tartalmi leírás: |
Orbán Viktor miniszterelnök a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén 2014 júliusában megtartott, Magyarországon és külföldön egyaránt nagy visszhangot kiváltott el?adásában hangsúlyozta a 2010-ben kétharmados parlamenti többséggel történ? kormányra kerülését követ?en kialakított új közjogi berendezkedés illiberális jellegét. Jelen az írás a miniszterelnök szavainak egy jóindulatú értelmezését követi, abból kiindulva, hogy a fenti, hagyományos alkotmányjogi felfogástól eltérve, illiberális demokrácia alatt nem a parlamenti többség kontroll nélküli szabadságát értette, hanem pusztán a liberális, szabadelv?, az egyéni szabadságot központi helyen elhelyez? politikai ideológia elutasítását. A tanulmány ? meger?sítve a miniszterelnök helyzetértékelését ? arra hoz példákat, hogy az Alaptörvény és több sarkalatos törvény, valamint a bírói és más hivatásrendek gyakorlata ténylegesen olyan helyzetet teremt, ahol a közösség (és ezalatt leginkább a heteroszexuális, magyar etnikumú, magát a keresztény értékrenddel azonosító, házasságban él? középosztálybeliek közösségét kell érteni) el?nyt élvez az egyénnel szemben, és ahol az állami védelem alapját nem az individuum autonómiája, az egyéni szabadságjogok képezik. A Nemzeti Együttm?ködés Rendszerének (NER) emberfelfogása és személyképe ugyanis egyértelm?en és nem is titkoltan kollektivista és paternalista társadalommodellre épít, a személyiség jogilag definiált fogalmai ebben a keretben kelnek életre.
|
