A tiszavirág telepeinek elhelyezkedése és szerkezete, valamint állományának nagysága a Felső-Tisza egyes szakaszain
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/4994/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published


Type = Article
Cím:
A tiszavirág telepeinek elhelyezkedése és szerkezete, valamint állományának nagysága a Felső-Tisza egyes szakaszain
Létrehozó:
Lengyel, Szabolcs
Kiss, Béla
Müller, Zoltán
Aradi, Csaba
Kiadó:
Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály
Dátum:
2004
Téma:
QH301 Biology / biológia
QH540 Ecology / ökológia
QL Zoology / állattan
Tartalmi leírás:
A középszakasz jelleg? folyók szakadópartjain megteleped? él?világ természetvédelmi
szempontból kiemelked?en fontos tagja az Európában jelent?sebb mennyiségben
már csak a Tisza vízrendszerében el?forduló tiszavirág (Palingenia longicauda). Vizsgálatunk
célja a Tisza 11 szakaszán található tiszavirág-telepek térbeli elhelyezkedésének felmérése
volt, valamint a tiszavirág állományának lárvák alapján történ? becslése volt kvantitatív, bágeres
mintavétel alapján. Minden vizsgált szakaszon találtunk tiszavirágok által ásott járatokat,
valamint tiszaviráglárvákat. A lárvák f?leg olyan szakaszokon voltak nagy számban, melyeken
a partfal nem volt kikövezve vagy átalakítva, anyaga törmelékes, puha illetve kemény
agyagos, d?lésszöge pedig meredek volt, és állandó, viszonylag gyors vízáramlással rendelkezett.
Összesen 6396 m tiszavirág által lakott partszakaszt találtunk, mely az egész vizsgált
hossz (14 534 m) 44%-át tette ki. A nagy egyeds?r?ség? ?jó? telepek aránya ezen belül 11%, a
?közepes? telepek aránya 28%, míg a kis egyeds?r?ség? ?gyenge? telepek aránya 61% volt. A
lárvák denzitása a ?jó? telepeken 1450?1500 egyed/m2, a ?közepes? telepeken 800?820
egyed/m2, míg a gyenge telepeken 420?450 egyed/m2 volt. A 11 szakasz tiszavirág-állománya
összesen 40?50 millió egyedre becsülhet?, melynek természetvédelmi értékessége (eszmei értékkel
számolva) minimum 77 milliárd Ft, maximum 102 milliárd Ft. A tiszavirág-állományt fenyeget?
hatások közül a legfontosabb a partvédelmi célú kövezés, mivel ennek során elt?nnek
azok a szakadópartok, melyeken a tiszavirág legnagyobb állományai élnek, illetve a partfal alkalmatlanná
válik a tiszaviráglárvák megtelepedésére.
Típus:
Article
NonPeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Lengyel, Szabolcs and Kiss, Béla and Müller, Zoltán and Aradi, Csaba (2004) A tiszavirág telepeinek elhelyezkedése és szerkezete, valamint állományának nagysága a Felső-Tisza egyes szakaszain. Természetvédelmi Közlemények, 11. pp. 233-240. ISSN 1216-4585
Kapcsolat: