NDA@SZTAKI

Glob?lis munkaer?-piaci ?s profittendenci?k

Artner, Annam?ria

Farkas, P?ter

Meisel, S?ndor

Nov?k, Tam?s

MTA KRTK Vil?ggazdas?gi Int?zet : Vil?ggazdas?gi Kutat?sok?rt Alap?tv?ny

2012-12

H Social Sciences (General) / t?rsadalomtudom?ny ?ltal?ban

HB3 Economic systems / gazdas?gi rendszerek

HB4 Dynamics of the economy / gazdas?gi folyamatok

HM2 Social structure / t?rsadalmi szerkezet

HM4 Social processes / t?rsadalmi folyamatok

2011-ben a vil?g 15-74 ?ves lakoss?g?nak 64,1 sz?zal?ka ?akt?v?, teh?t vagy dolgozik, vagy munk?t keres. Sz?muk a v?ls?g 4 ?ve alatt 29 milli?val lett kevesebb. A fiatalok aktivit?si r?t?ja m?g enn?l is alacsonyabb (48,7%), r?ad?sul hossz? ?vek ?ta, teh?t nem csak a v?ls?g hat?s?ra cs?kken. Kialakult ?s izmosodok a ?se nem tanul? ? se nem dolgoz?? nemzed?k.
Az ILO-defin?ci? szerint defini?lt munkan?lk?liek sz?ma 2007 ?s 2011 k?z?tt 27 milli? f?vel, 200 milli?ra, ar?nyuk 5,5 sz?zal?kr?l 6 sz?zal?kra n?tt, ?s 2016-ig nem is v?rhat? l?nyegi cs?kken?s. A k?vetkez? ?vtizedben r?ad?sul tov?bbi b? 400 milli? f?vel fog gyarapodni a vil?g munkaer?piaca, s ha ?k sem tal?lnak munk?t, a munkan?lk?liek sz?ma ak?r a 600 milli?t is el?rheti. Ehhez j?rul m?g a napi 2 doll?rn?l nem t?bb j?vedelemb?l ?l? dolgoz? szeg?nyek n?pes t?bora, ami m?r ma is el?ri a 900 milli? f?t.
A vil?gon kb. 3,1 milli?rd ember sz?m?t foglalkoztatottnak (v?gez hetente legal?bb egy ?ra fizetett munk?t). Csakhogy igen sok a bizonytalan (?sebezhet??) foglalkoztat?si form?kban ?s/vagy rendk?v?l alacsony b?r?rt dolgoz? ember. Ez?rt, ha az eur?pai norm?k szerint tekintj?k a foglalkoztat?st (rendes b?r, biztos ?ll?s), akkor csak 1,58 milli?rd foglalkoztatottr?l besz?lhet?nk, ?s a glob?lis munkan?lk?lis?g m?r 52 sz?zal?k!
A fejlett orsz?gok munkan?lk?lis?gi r?t?ja gyorsabban n?tt a vil?g m?s r?gi?it jellemz? r?t?n?l, szintje kiemelked?, ?s 2016-ig az is marad. 2010-ig a G20-ak korm?nyai ?sszesen k?zel 21 milli? munkahelyet mentettek meg, illetve teremtettek, a megszor?t?sok azonban gyeng?tett?k a gazdas?gi ?s ?gy foglalkoztat?si n?veked?s forr?sait, kialakult a ?megszor?t?si csapda?. A fejlett orsz?gokban is polariz?l?dnak a b?rek ?s teret h?d?tanak az ?atipikus?, l?nyeg?ben prek?riusnak (k?tes, bizonytalan) nevezhet? foglalkoztat?si form?k, ?s b?r a fejl?d? orsz?gok?n?l j?val kisebb m?rt?kben, de makacsul jelen van a szeg?nys?g.
A v?ls?gban a termel?s struktur?lis probl?m?ja ?gy jelenik meg, mint a foglalkoztat?s, vagyis a munkaer? k?pzetts?g?nek struktur?lis probl?m?ja. A munkaer?piacnak szinte azonnal kellene alkalmazkodnia az ?j szakmai, k?pzetts?gi, munkaszervezeti k?vetelm?nyekhez, amelyek kialak?t?s?t egy tervezett gazdas?gban m?r ?vekkel el?tte meg kellett volna kezdeni. Ez a helyzet t?kr?z?dik a hossz? t?v? munkan?lk?lis?g lassan de biztosan n?vekv? trendj?ben is.
Mindezzel szemben a profitok a v?ls?g el?tt a fejlett orsz?gokban lend?letesen n?ttek, a v?ls?g okozta k?t ?vi visszaes?s ut?n 2010-11-ben a profitt?meg m?r ism?t felfel? ?vel. A b?r/GDP ar?ny hossz? t?von j?l kivehet?en esik, de m?g jobban mutatja az ?j ?rt?k eloszt?s?nak ir?ny?t, hogy a munkakompenz?ci? r?szesed?se az amortiz?ci?t nem tartalmaz? nett? nemzeti j?vedelemben is tendenci?lisan cs?kken.
A piaci rendszer folyamatosan veti ki mag?b?l az ?l?munk?t, ?gy, ha a foglalkoztat?st n?velni akarjuk, gyors?tott ?temben kell n?velni a termel?st, hogy annak b?v?l?se m?g ?lland?an cs?kken? fajlagos munkaer? sz?ks?glet mellett is t?bb munkaer?t sz?vjon fel.
Ez a gyorsul? t?nc azt?n ism?t v?ls?ghoz vezet, munkan?lk?lis?ghez, a t?ke el?rt?ktelened?s?vel egy?tt a munkaer? szaktud?s?nak elavul?s?hoz, szeg?nys?ghez.

Book Section

PeerReviewed

text

http://real.mtak.hu/4452/1/OTKA_GlobalMEP2012.pdf

Artner, Annam?ria (2012) Glob?lis munkaer?-piaci ?s profittendenci?k. In: A V?ltoz? Vil?ggazdas?g - ?tkeres?sek, tapasztalatok ?s kil?t?sok I. k?tet - Glob?lis k?rd?sek. A V?ltoz? Vil?ggazdas?g, 1 . MTA KRTK Vil?ggazdas?gi Int?zet : Vil?ggazdas?gi Kutat?sok?rt Alap?tv?ny, Budapest, pp. 140-156. ISBN 978-963-301-588-9

http://real.mtak.hu/4452/