Ugrás a tartalomhoz

 

?Tartózkodás a radikalizmustól.? Gadamer ? Heideggeren és Derridán innen

  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/3281/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published

Type = Book Section
Cím:
?Tartózkodás a radikalizmustól.? Gadamer ? Heideggeren és Derridán innen
Létrehozó:
Nyírő, Miklós
Kiadó:
L'Harmattan
Dátum:
2012
Téma:
B1 Philosophy (General) / filozófia általában
Tartalmi leírás:
Gadamer filozófiai álláspontjának Heidegger, illetve Derrida viszonylatában történ? pozicionálására els?sorban Gadamernek az utóbbiak sajátos radikalizmusától való tudatos elhatárolódása szempontjából vállalkozom, ??Tartózkodás a radikalizmustól.? Gadamer - Heideggeren és Derridán innen? cím? tanulmányomban. Heidegger ?radikalizmusának? öt aspektusát különböztetem meg. Ezek: a korai szakasznak a ?tulajdon létéb?l kibontakozó tényleges élet eredetkutatását? célzó programja; a vezérfonallá el?lép?, ?a? lét értelmére irányuló kérdés; e kérdésnek ? a filozófia mint szigorú tudomány husserli eszméjéhez csatlakozó ? fundamentálontológiaként való tematizálása; a metafizika meghaladásának világtörténeti jelent?séggel felruházott (helyenként messianisztikus felhangú) programja; valamint a heideggeri gondolati útnak mindvégig alapvonulatát képez?, a lét megnevezését célzó ? eszkatologikusnak mondható ? törekvés. Másfel?l, a derridai dekonstruktivizmust mint ami ?a messiási küldetés-tudat transzcendentális grammatológiája? értelmezem, s ?radikalizmusát? két aspektusában, egyfel?l az ún. ?messiási? mint ?az eljöv? jelene?, másfel?l e messiási ?infrastruktúrája? (vagyis a játék, jel és struktúra dekonstruált fogalmai) rekonstruálása révén ? összefüggésükre is rámutatva ? mutatom be.
Mármost Gadamer ?a metafizika de(kon)strukciója? radikalizmusának e két formájától egyaránt, explicit módon elhatárolódik. Érveinek három összefügg? megfontolás képezi a bázisát. Egyfel?l arra hívja fel Gadamer a figyelmet, hogy a Heidegger és Derrida metafizikakritikájának célpontját képez? ?szubsztanciametafizika horizontja? ? mely magában foglalja a szubsztancia fogalmának a szubjektivitás és a tudományos objektivitás fogalmává való átváltozását is ? nem alkalmas arra, hogy átfogja filozófiai örökségünk egészét, ugyanis ?búvópatakként kíséri az arisztotelészi-skolasztikus metafizika történetét? a szép platóni metafizikájának és a fénymetafizikának az a hagyománya, amely ?a hermeneutikai világtapasztalat ontológiai hátterét? alkotja. Ennyiben pedig ?a? metafizika egyáltalában vett meghaladásának a programjai, radikalizmusuktól elvakultan, elvétik a saját hagyományukhoz való adekvát viszonyt. Másfel?l ? általánosabban ?, Gadamer hermeneutikai univerzalizmusa azokra a hermeneutikai kötöttségekre ? így mindenekel?tt a hermeneutikai kör áttörhetetlenségére, s az abból való kilépés teljesíthetetlenségére, s?t ?az értelemmel éppenséggel ellentétes? voltára ? kíván emlékeztetni, amelyeknek ?a konstrukció modern szempontja ??? is alá van vetve?, s így ?megszabják a filozófus helyét a modern világban?. Ha a filozófiai radikalizmus elszabadul a beszélgetésként végbemen? nyelviség Gadamer által terra firmaként jellemzett talajáról, s monologikussá válik, az eleddig létez?k kritikája pedig utópisztikus és eszkatológikus tudattá fokozódik, akkor fennáll a veszély, melyet Gadamer éppen Derrida és Heidegger kapcsán diagnosztizál: ti. hogy ?tulajdonképpen önmagukat interpretálják és nem azt, amit ?k mindenkor interpretálni vélnek.?
Végül, az efféle eszkatologikus, illetve utópikus-messianisztikus tudattal Gadamer azt a követelményt szegezi szembe, hogy legyen ?érzékünk az itt és most tehet?, a lehetséges és a helyes iránt?. Ha a gondolkodás a radikalizmus valamely formája nevében felhatalmazva érzi magát arra, hogy ? miként Heideggerr?l állítja Gadamer ? átugorja ?az embertársi együttélés strukturált egységeinek ??? meg?rz?dési képességét?, vagy ? miként Derrida teszi ? ?az embertársi együttélés strukturált egységeinek ?e? meg?rz?dési képességet? radikalizált transzformálása iránti igényével és egyre megújuló provokációja révén, túlintellektualizálása, vagy éppen messiási átpolitizálása révén veszélyeztesse, akkor a gadameri hermeneutika ? a ?hermeneutikai közösség? eszménye nevében ? ezt a felhatalmazást kívánja visszavonni.
Típus:
Book Section
PeerReviewed
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Nyír?, Miklós (2012) ?Tartózkodás a radikalizmustól.? Gadamer ? Heideggeren és Derridán innen. In: Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida. A filozófia útjai (14). L'Harmattan, Budapest, pp. 269-286. ISBN 978-963-236-574-9
Kapcsolat: