A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban: [Impacts of the activity of fish on the results of gillnet samplings: diurnal and seasonal changes of the CPUE in Lake Balaton.]
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/3184/
Archívum: MTA Könyvtár
Gyűjtemény: Status = Published


Type = Article
Cím:
A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban: [Impacts of the activity of fish on the results of gillnet samplings: diurnal and seasonal changes of the CPUE in Lake Balaton.]
Létrehozó:
Specziár, András
Kiadó:
Magyar Hidrológiai Társaság
Dátum:
2001
Téma:
QH301 Biology / biológia
QL Zoology / állattan
Tartalmi leírás:
A halak gy?jtéséhez alkalmazott módszerek lehetnek passzív és aktív módszerek. Az aktív halászati módszerek (elektromos halászat, vontatott hálós halászat) mellett világszerte gyakran alkalmazzák a különféle passzív halászati módszereket, amelyek közül talán legszélesebb körben a kopoltyúhálós halászat terjedt el. A kopoltyúhálók alkalmazásának el?nye az egyszer? kezelhet?ség, a csekély eszköz igény és a mintavétel szelektivitásának nagyfokú szabályozhatósága (kifogott halak mérete, vízmélység stb.) (Hubert 1996). A kopoltyúhálók további el?nye, hogy a halászati intenzitás jól definiálható. Ennek megfelel?en a kopoltyúháló lett számos nemzetközi biomonitoring program elfogadott eszköze (Appelberg és mtsai. 1995, Thoresson 1993). a különböz? szemb?ség? egyedi hálók alkalmazásával szemben ma már az úgynevezett többpaneles kopoltyúhálók alkalmazása került el?térbe egyszer?bb alkalmazhatóságuk és jobb összegzett hatásfokuk miatt (Kurkilahti és Rask 1996). Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében a többpaneles kopoltyúhálók alkalmazását 1996-ban kezdtük el (Kirjasniemi és mtsai. 1997, Specziár és mtsai. 1996, 1997) és azóta rendszeresen végeztünk segítségükkel halállomány vizsgálatokat (pl. Specziár és Tölg 2000, Specziár és mtsai. 2000, Tölg és mtsai. 1998) és számos ökológiai vizsgálathoz gy?jtéseket.
A kopoltyúhálós fogásokat számos tényez? befolyásolja. Ezek közül legfontosabbak a halállomány s?r?sége és összetétele, a háló méret-szelektivitása (a háló szemb?sége, rugalmassága, er?ssége), a háló ?láthatósága? (a hálóanyag fénytörésének eltérése a vízét?l, a víz zavarossága) és a halak mozgékonysága (összefoglaló: Hubert 1996). Az eredmények reprodukálhatóságát leginkább a víz zavarosságának (Hansson és Rudstam 1995) és a halak mozgási aktivitásának változásai nehezítik meg. A halak mozgási aktivitása mind napszakosan, mind évszakosan fajonként eltér? módon változik. Ennek megfelel?en a mintavétel id?pontjától függ?en más lesz az egységnyi id?re jutó fogás (CPUE), illetve a fajösszetétel, azonos egyéb feltételek mellett is (Bourke és mtsai. 1996, Ericksen és Marshall 1997, Fujimori és mtsai. 1994, Neuman és mtsai. 1996). A halak mozgására és elhelyezkedésére az id?járásnak és a vízjárásnak is jelent?s hatása van (pl. Begout-anras és Lagardere 1998).
Jelen munkánkban bemutatjuk a CPUE és a fogások összetételének napszakos és évszakos változásait a Balatonban, illetve tárgyaljuk az egyes halfajok mozgási aktivitás ritmusának valószín? szerepét a fogások alakulásában.
Típus:
Article
NonPeerReviewed
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Specziár, András (2001) A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban: [Impacts of the activity of fish on the results of gillnet samplings: diurnal and seasonal changes of the CPUE in Lake Balaton.]. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 81 (5-6). pp. 459-461. ISSN 0018-1323
Kapcsolat: