NDA@SZTAKI

A székelyek alkotmányának históriája különösen a XVI. és XVII. században

egységesített cím: Székelyek alkotmányának históriája különösen a XVI. és XVII. században

Connert János

fordító: Balásy Dénes

2010-02-03 (MEK-be való felvétel id?pontja)

Társadalomtörténet

székelyek

Államjog

alkotmány

Magyar történelem 1527-1790

társadalomtörténet

jogtörténet

tartalomjegyzék: Tartalom
Bevezetés
I. ?sfoglalás
II. A székek fejl?dése
III. A székek feladata
IV. A széki kapitány
V. A dulló vagy szolgabiró (székbiró)
VI. A f?királybiró
VII. Az esküdtek vagy székül?k
VIII. A jegyz? vagy nótárius
IX. A falu vagy község
X. Rendek a Székelyföldön
    A három rend
    A földönlakók
    Székely támadt Székely bánja vára, 1562
    A darabontok
    A két els? rend helyzete; lóf?k
    A primorok vagy f?népek
    Nemesek, jobbágyok, zsellérek
XI. A székelyek hadi szolgálatai
    A hadi terhek feloszlatása a rendek között
XII. Mustrák vagy hadi szemlék
XIII. A präsidium vagy határ?rség
XIV. A székelyek adózása
XV. Az egyenl? megterheltetés korszaka 1562-t?l 1601-ig
XVI. A rendes közterhekt?l való megszabadulás korszaka 1601-t?l 1657-ig
XVII. Hadi adót, török adót fizetnek a székelyek is, 1657-1691
XVIII. A székelyek birtok- és örökösödési joga
XIX. A székelyek sóhordási joga

Kivonat: Bevezetés
A székely jogviszonyok 1562-ig igen sajátságos jellegüek. Általában
önállóknak és eredetieknek mondhatók és alig, vagy éppenséggel nem
ismerhet? fel rajtuk, kivált a 16. század el?tt, a vármegyei jogállapotok
befolyása és ez a hatás is inkább társadalmi, mintsem jogi természetünek
nevezhet?. A királyságnak és az országgyülésnek befolyása 1540-ig, a
székely alkotmánynak inkább a fejlesztése, mintsem átalakitása tekintetében
érvényesült; érvényesült például a hadszolgálati kötelezettség pontos
megállapitásában és az esküdtszék szervezésében.
Az önálló erdélyi fejedelemség kialakulása roppant következésekkel járt a
székely nép fejl?désére nézve. Az ifju fejedelmi állam pénzügyileg sokkal
jobban megterhelte, nyomta alattvalóit most, mint a régi magyar királyság
fennállása óta bármikor is. És a közterheknek a fejedelmi alattvalókra
szabott felosztásakor, a székelyeknek is jelentékeny adórészt és terhet
kellett magokra vállalniok. Ez és a mindig nyomasztóbbá vált hadi
szolgálat, katonai kötelezettség, a szegényebb harmadik rendet, a gyalogos
földönlakókat, nyilt fölkelésre kényszeritette a fejedelem és az ország
ellen, mely tény a székely jogviszonyoknak mélyreható átalakitását vonta
maga után az országgyülések révén.
A jus regium behozatala ebben az id?ben elvi szakitást jelent, szemben a
multtal és, szemben a székely jogszokásokkal. És jóllehet a fiskus vagy
kincstár öröklési joga és a fejedelem elkobzási joga, kés?bbi fejedelmi
szabadalmak által részben vagy egészben id?vel meg is szünt, abba is
maradt, mégis a székely népnek osztályozása, tagolása, több egymástól
nemcsak társadalmilag, de jogilag is élesen elkülönzött rendekbe osztása,
lényegileg az 1662-ik év, a székely támadás gyümölcsének mondható és
tekinthet?.
Az 1662-ik év egy nemes és egy jobbágy rendet teremtett; idáig a
Székelyföldön jogilag csupán szabad, azaz nemes székely lakott. A sokféle
viszontagságok közepette, amelyeken ett?l az id?t?l fogva ezeknek a
rendeknek jogállapota Erdélynek Habsburg-uralom alá kerüléséig keresztül
ment, egy különös mozzanat tapasztalható: észrevehet? az, hogy ezen
korszakon át a székely jogfejl?dés er?sen közeledik a vármegyei rendek
jogviszonyához. A székely nép jogi állapotának emez átalakulása,
elváltozása, nem szerencsés fejleménynek, hanem beteges átalakitásnak
nevezhet?. Ezért azonban sem János Zsigmond fejedelmet, sem a két más
(magyar, szász) nemzetet okolni nem lehet, mert hiszen ez a betegség a
fejedelemség mindinkább növekv? igényeiben rejlett és anyagi követeléseib?l
magyarázható meg. A hadi szolgálat ugyanis a szegény székelyre annál
türhetetlenebbé l?n, minél inkább fokozódtak az állam igényei. Az ezekb?l
származó adóterhek miatt l?n aztán elviselhetetlenné, kétségbeesetté az
állapot, a helyzet. Már a XV. században megtették azt a legszegényebb
székelyek, hogy beálltak a gazdagabbakhoz földönlakónak, azért, hogy az
anyagilag terhes hadi szolgálat alól ily módon kihuzhassák magukat. És
mid?n 1562 után a katonai szolgálatok súlya alatt maga a nemesi rend is
kezdett összerogyni, tönkremenni, ekkor a fejedelem, hogy talpra állitsa
?ket, támasztékul a hajdani szabad székelyeket jobbágyokul adta nekik.
Ezzel tettleges véder?vé, állandó katonává l?n a nemesség s a szabad
székelység egy része, mig a másik rész, a jobbágyság, a hadviseléshez
szükséges anyagi er?t és az országnak az adót szolgáltatta kézhez. Az
1602-ik év, Básta és az oláh Vitéz Mihály vajda föllépte, a jobbágyok nagy
részének visszaadta ugyan megint a régi szabadságát, de azért a megkezdett
szolgaságba való visszaesés kés?bb mégis minden küls? er?szak vagy
beavatkozás nélkül végbement, megtörtént. Ebben az egész korszakban
igen messzire ható volt az a befolyás, a melyet a fejedelmek és az
országgyülések a székely jogok fejl?désére gyakoroltak, még pedig úgy a
közéletben, mint a magánjog területén. Számos oklevél ebb?l az id?b?l
bepillantást enged a községi és falusi életbe, amely mindegyre gazdagabban
fejl?dik.
A székelyföldi városok élete ebben a korszakban mindegyre szakadozik,
töredezik és kezd alkalmazkodni, illeszkedni a vármegyei városok jogaihoz.
Elkivánkoznak ?k, ki is lépnek a székb?l, de nem jutnak a fölött uralkodó
állásra, mint a szászföldi városok. Igy aztán a városokban a székely jogok
és kiváltságok iránti érzék hamarébb eltompul, kivész, mint magukban a
székekben.
De azért ezen az egész korszakon keresztül elevenen él és müködik a
székelyekben a traditio, az ?si joghagyomány; és valahányszor uj terhek,
uj kötelezettségek ellen kell küzdeniök, mindannyiszor ?si, kiváltságos
állásukra és jogaikra hivatkoznak.
Mindazt, ami a székelyek e korbeli jogtörténetére nézve az alábbiakban
leirva el?adatik, azokat mind oklevelek, adatok, országos végzések stb.
tehát reáltények igazolják, még pedig a szövegben itt számokkal jelzett
következ? nevezetüek: Approbatae Constitutiones Regni transsylvaniae. Ex
articulis ab anno 1540-1653. compilatae. Klausenburg 1779. (Ap. Const.)
Corpus Statutorum Hungariae Municipalium. Tomus I. Statua et constitutiones
municipiorum Transsylvaniae ab antiquissimis temporibus usque ad finem
seculi XVIII. Dr. Kolozsvári Sándor és Dr. Óvári Kelement?l. Bpest, 1885.
Kiadja a magyar tudományos Akadémia. (C. ST.) - Erdélyi országgyülési
Emlékek. (Monumenta comitialia regni Transsylvaniae. Szilágyi Sándortól,
20 kötet, Bpest 1875-1897. Kiadta a Magyar tud. Akadémia. (E. O. E.) -
Székely oklevéltár, Szabó Károly és Szádeczky Lajostól. 7 kötet. (Sz. O.)
Udvarhelyvármegye története a legrégibb id?t?l 1849-ig. Jakab Elek és
Szádeczky Lajostól. Bpest, 1901. stb.

megjegyzés: A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár állományából.

magyar

tanulmány(ok)

Text (DCMIType)

application/pdf (IMT)

http://mek.oszk.hu/07900/07916 (URI)

példányazononosító: MEK-07916

urn:nbn:hu-73766 (URI)

A székelyek alkotmányának históriája különösen a XVI. és XVII. században / Connert János$Székelyudvarhely : Betegh Pál és Társa, 1906

Kállay Ferenc: Historiai értekezés a' nemes székely nemzet' eredetér?l, hadi és polgári intézeteir?l a' régi id?kben (http://mek.oszk.hu/07800/07887/)

Dr. Szádeczky Kardoss Lajos: A Székely Nemzet története és alkotmánya (http://szekelyivadekok.tripod.com/szekely.html)

Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század els? felében (http://mek.oszk.hu/03100/03187/)

Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeir?l (http://mek.oszk.hu/07300/07391/)

időbeli: 16-17. sz.

térbeli: Székelyföld

térbeli: Erdély