A Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/04700/04764
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Történelem, helytörténet
Néprajz, antropológia
Cím:
A Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében
egységesített cím: Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében
Létrehozó:
Kovács Eszter Júlia
egyéb közrem?köd?: Martinovitsné Kutas Ilona
Dátum:
2007-04-23 (MEK-be való felvétel id?pontja)
2007-07-11 (utolsó módosítás)
Téma:
Genealógia, családtörténet
Podmaniczky-család
Kulturális antropológia
arisztokrácia
családtörténet
Tartalmi leírás:
Kivonat: Az arisztokrata, f?nemesi és nemesi családok mindig fontos szerepet
töltöttek be a magyar társadalomban. A f?nemesség körébe bárók, grófok,
hercegek honosított családoknál ?rgrófok, valamint a magukat honfoglaló
?sökt?l származtató "de genere" családok tartoztak. Ez utóbbiak rangjukat
tekintve köznemesek voltak, de családfájuk gyakran ?sibb volt a rangot
kapott családokénál, és ez némileg "kompenzálta" ezt a hátrányt. A két
csoportot politikai és vallási orientációja is jócskán elválasztotta
egymástól.
A magyar arisztokrácia közel ezer esztend?s uralmára jellemz? mindenekel?tt
a szívós uralom-megtartás, de ugyanígy jellemz? egyes családok tagjainak a
nemzetre (birodalomra) is kiható szereplése. A magyar arisztokráciánál
maradva, mérvadó családjaik a középkorban vagy az újkor hajnalán emelkednek
országos jelent?ségre. A személyes vitézség, az ügyük iránti önfeláldozás,
a halálig tartó helytállás általában jellemz? tulajdonságuk. Ha ehhez
m?veltség, ismeretek, teremt? készség is járulnak, magunk el?tt látjuk a
legnagyobb hírnévre szert tett családok történelmi arcképcsarnokát.
Képvisel?iket a modern korban a parlamentáris demokrácia fontos
tisztségeiben is megtaláljuk. A korabeli fels?házban els?sorban születésük
és vagyonuk révén, de a politikai életben már az egyéni képességek is
szerephez jutnak: miniszterek, államtitkárok, nagybankok elnökei, a
mez?gazdaság társadalmi irányításának nagyhatalmú reprezentánsai, általában
a gazdasági élet kulcsfontosságú helyein elnökl? arisztokraták azt a
következtetést engedik, hogy átöröklött képességeik alkalmassá tették a
szerepl?ket a betöltött állások elnyerésére.
[...]
1945 után, a második világháború befejeztével azonban a korábbi helyzet,
mer?ben megváltozott. A társadalom vezet? ereje - a jelszavak szerint - a
munkásosztály lett, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a haladó
értelmiséggel. A korábbi társadalmi elit a korabeli terminológia szerint
"osztályidegenné" vált, s mint ilyen, üldözend? volt. Az "osztályidegen"
származás hátrányt jelentett a munkavállalásnál, a tanulási lehet?ségeknél,
bizonyos esetekben rend?ri fellépést is vont maga után. Az oktatás és a
kultúra területét is áthatotta a politikum. A meghirdetett célkit?zések
közé tartozott a munkás- és parasztfiatalok iskoláztatási lehet?ségeinek
növelése, ugyanakkor nehézségeket támasztottak az "osztályidegenek" útjába.
Az évszázados uralmi struktúrát, a vagyonát, esetenként gyermekeiben a
magasabb m?veltség lehet?ségét elveszít? magyar arisztokrácia nemcsak
egyedeiben, de általánosan, intézményeiben is elpusztult. Tagjai
szétszóródtak.
Mindezek ellenére azok az elvek, szokások, hagyományok, melyek a f?nemesi
családokat korábban is összetartották, napjainkban sokszor sokkalta
er?sebben élnek ezen családok esetében, mint más, polgári családoknál. Az
általam tanulmányozott család esetében elmondható, hogy a tanulás, az
önm?velés fontossága, az idegen nyelvek ismerete, a m?vészetek tisztelete
és lehet?ség szerinti m?velése, a testedzés - a mai napig jellemz?.
Azt meghatározni, hogy mi is a család, elég nehéz feladat. Egy laikus úgy
határozná meg a család mibenlétét, hogy az valamifajta összetartozás-érzés,
lehet?ség szerint valamilyen közös értékrendet, és valamiféle
"családtudatot" jelent. A családi identitás egy igen nehezen
körülhatárolható fogalom - létezik egy sz?kebb vagy tágabb család, aminek
megvannak a maga szokásai, a hagyományai, a saját történelme. A család
attól m?ködik, hogy van egyfajta rend a tagjai között, valamifajta
hierarchia. A hierarchián belül egymástól elhatárolódnak a személyek, az
alrendszerek, léteznek íratlan szabályok, amiket lehet tudni, valamint az
egymással lehetséges kommunikációra is érvényes ugyanez.
Az általam tanulmányozott, és bemutatni kívánt család ma is él? tagjai a
Podmaniczky család leszármazottai. Adatközl?m dr. Martinovitsné dr. Kutas
Ilona (sz. Sopron, 1944) volt, aki beszélt családjáról, felmen?ir?l, s azok
általa ismert leszármazottairól; a családtagok sorsáról, életükr?l, s
arról, hogy napjainkban miként jelenik meg a családi összetartozás, azaz a
család közös "mi-tudata", közös identitása.
megjegyzés: javított változat
megjegyzés: A Függelékben található családfa Kutas Ilus munkája.
Nyelv:
magyar
Típus:
egyetemi/f?iskolai dolgozat
családfa
Text (DCMIType)
Formátum:
application/pdf (IMT)
application/msword (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-04764
urn:nbn:hu-7284 (URI)
Forrás:
A Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében / Kovács Eszter Júlia$Debrecen : [DE], 2005
Kapcsolat:
Martinovitsné Kutas Ilona: Báró Podmaniczky Pál és a norvég biblia (http://mek.oszk.hu/02700/02773/)
Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei (http://mek.oszk.hu/00900/00957/)
Keveházi László: Podmaniczky Pál, a misszió professzora (http://mek.oszk.hu/05600/05670/)