Vándorló napok
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/04100/04121
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Történelem, helytörténet
Nyelvtudomány, kommunikáció
Cím:
Vándorló napok
alcím: A hét napjainak elnevezése az európai nyelvekben
egységesített cím: Vándorló napok
Létrehozó:
Maticsák Sándor
Dátum:
beszerezve: 2006-09-29
Téma:
Nyelvtörténet
naptári nap
Művelődéstörténet
névkutatás
indoeurópai nyelvek
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom
Előszó
1. Miért hétnapos a hét? Az idő mérésének egységei
Az idő mérésének alapjai
Az év
A hónap
A nap
Az óra és a perc
A hét
2. Melyik a hét első napja? A sorszámnévi eredetű nevek
Kiindulópont a szombat
A šabbath vándorútja
A szombat helyét elfoglalja a vasárnap
3. Zeusz, Mars és Ódin - a görög és római istenektől a germán napnevekig. Az asztrologikus-mitologikus eredetű nevek
Az asztronómiától az asztrológiáig
Görög és római istenek és bolygók
A bolygók és a hét napjai
Germán istenek és napnevek
4. A kereszténység hatása a napok megnevezésére
A heti ünnepnap a vasárnap lesz
Az Úr napja
Szent nap
Vasárnap nem dolgozunk
A böjt napja
A vasárnap megnevezése Európa különböző nyelveiben
5. A hét feje és a kis péntek. A helyzetviszonyító nevek
Hétfő, a hét kezdete
Kedd, az üres nap
Szerda, a hét közepe
Csütörtök, a kis péntek
Szombat, a péntek utáni nap
Vasárnap, a hét vége (és kezdete)
Melyik az ünnepnap: péntek vagy vasárnap?
6. A fürdés idejétől a lóra szállásig. Jeles napok
A mosás és mosakodás napja
A vásár napja
A lóra szállás napja
A vér napja
7. Kettednaptól a vásárnapig. A magyar napnevek
A napnevek etimológiai szótára
A kisebbségi helyzetben lévő nyelvek rövid leírása
Szómutató
Irodalomjegyzék
Rövidítésjegyzék
Kivonat: Fülszöveg
- Vajon mindig hétnapos volt a hét? Honnan ered ez a beosztás?
- Melyik a hét első napja? A vasárnap vagy a hétfő?
- Mi köze Zeusznak a csütörtökhöz, Marsnak a keddhez, a szépség istennőjének pedig a péntekhez?
- Hogyan nevezték a hét napjait a vikingek?
- Melyik az ünnepnap: a péntek, a szombat vagy a vasárnap?
- Melyik nap a kis péntek, s melyik a hét közepe?
- Mikor van a lóra szállás napja? Melyik a vér napja?
- Mikor mosakodtak a skandinávok?
- Honnan erednek a hét napjainak magyar nevei?
Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kaphat választ e könyvből az olvasó.
A kötet a hét napjainak megnevezését vizsgálja, elsősorban nyelvészeti
szempontból, ami nem választható el a művelődéstörténeti háttértől.
A vizsgálatba a szerző 66 nyelvet vont be az angoltól az Urál-vidéki
zürjénig, a portugáltól az északi Barents-tenger mellett beszélt lappig, s
szemléletesen tárja elénk azt a folyamatot, amelynek révén a héber, a görög
és a latin napnevek világhódító útjukra indultak.
A kötet két részből áll: az első fele a hét napjainak tipológiai
áttekintését s azok kultúrtörténeti vonatkozásait bemutató egység, a
második részben pedig közel hatszáz napnév eredetéről kaphatunk
információkat.
megjegyzés: A speciális karakterek megjelenítéséhez TTF.ZIP fájlban levő TrueType betűkészleteket is telepíteni kell a Windowsban.
Nyelv:
magyar
Típus:
tanulmány(ok)
Text (DCMIType)
Formátum:
application/pdf (IMT)
application/rtf (IMT)
application/msword (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-04121
urn:nbn:hu-6115 (URI)
Forrás:
Vándorló napok : a hét napjainak elnevezése az európai nyelvekben / Maticsák Sándor$Debrecen : DE Kossuth Egyetemi K., 2006$ISBN 963 472 976 2
Kapcsolat:
Maticsák Sándor: A vogul napnevek rendszere (http://mek.oszk.hu/01700/01788/)
Naptár.lap (http://naptar.lap.hu)
Bodnár Tamás: Hónapok és napok néhány nyelvben (http://www.nytud.hu/pp/bodnar2.html)
Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás (http://www.neumann-haz.hu/scripts/webkat?infile=virt_keret....)