Tüdő Vince betegei
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/04100/04105
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Orvostudomány, állatorvostan
Történelem, helytörténet
Néprajz, antropológia
Ezotéria, paratudományok
Cím:
Tüdő Vince betegei
alcím: Egy szeged-alsótanyai gyógyító ember feljegyzései
sorozatcím: Devotio Hungarorum. Fontes religionis popularis Hungaricae
egységesített cím: Tüdő Vince betegei
Létrehozó:
Sávai János
Grynaeus Tamás
előszót írta: Barna Gábor
Dátum:
beszerezve: 2006-09-25
Téma:
Néphit, természeti vallások
népi vallásosság
Alternatív gyógyászat
népi gyógymód
Művelődéstörténet
Engi-Tüdő Vince (1864-1922)
Életmód, szokások
hiedelem
Okkultizmus, mágia
kuruzslás
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom
Beköszöntő (Barna Gábor)
Foreword
Vorwort
Sávai János: Kései licenciátusok, szentemberek
János Sávai: Spätere Lizenziaten, Heiligmänner
Grynaeus Tamás: Engi Tüdő Vince "betegnaplója"
Tamás Grynaeus: Das Tagebuch des Heilmannes Vince Engi Tüdő
A kézirat közléséről (Barna Gábor)
Engi Tüdő Vince naplója
Táblázatok (Sávai János)
A betegek adatai
A betegek földrajzi és életkori megoszlása
Betegségek mutatója (Barna Gábor)
Néhány fogalom magyarázata (Barna Gábor)
Kivonat: Összefoglalás
Szeged-Alsótanya, Domaszéken, Bojárhalom közelében a századfordulón élt
és működött Engi Tüdő Vince (1864-1922) gyógyító-, szentember. Tanyáján
közerőből épített kápolnában naponta tartott ájtatosságokat. Nagyobb
ünnepeken ezeket zászlós ill. gyertyás körmenetek ("búcsúk") egészítették
ki. (A legközelebbi templomok tanyájától 8-15 km távolságra voltak. Maga is
- a hagyomány szerint térden - ide járt misékre). A lelki szükségleteket
kielégítő licenciátusi tevékenységen kívül a hozzá fordulók és állataik
betegségeit is gyógyította. Elveszett állatok, tárgyak ügyében is
megkeresték, elhunyt hozzátartozók hol-, és hogyléte felől is megkérdezték
(ún. halottlátó tevékenység). E szentember-gyógyító-látó-halottlátó
képességek mellett a hagyomány a táltosok egyes vonásaival is felruházta. A
korabeli egyházi és világi hatóságok, újságírók anélkül, alaposan ismerték
volna (erre nem is törekedtek) jobb ügyhöz méltó buzgalommal elképesztő
rágalomhadjáratot indítottak ellene s primitív adminisztratív
intézkedésekkel igyekeztek korlátozni. Halála után az addig lomha és
tehetetlen apparátusok villámgyorsan cselekedtek: a tanyáján épített kis
kápolnát földig rombolták, berendezését eltüntették. E barbár képromboló
akció csak a népi vallásosság tárgyi emlékeit semmisítette meg, emléke,
hagyománya tovább élt. Lelkes kortársai, tanítványai és a tanyán élt koldus
házaspár folytatták és éltették kegyességi formáját, gyógyító-halottlátó
funkcióját. (A szerző közli a Tüdő Vince utódairól, tanítványairól
összegyűjtött hagyományokat is. Utódai kisebb formátumú személyiségek
voltak, és Tüdő Vince sokrétű tevékenységének többnyire csak egy-két
vonását folytatták tovább). Ennek következtében a személye körül kialakult,
majd a helyhez kötődött népi liturgikus hagyományok és szokások szinte
napjainkig fennmaradtak. A tanyán emelt és 1965-ben megújított ún. Tüdő
körösztnél évente többször (így pl. Páduai Szent Antal napján, Péter-Pálkor)
volt búcsújárás, újhold szombatján (első negyed utáni szombaton)
pedig imádkozásra gyűlt össze a környék népe. Tüdő Vince személyiségét és
tevékenységét napjainkig csak a szájhagyományból lehetett rekonstruálni
(rokonok, szomszédok, ismerősök, nála megfordult betegek és hozzátartozóik
emlékezéseiből). Római katolikus vallású, írni-olvasni tudó törpebirtokos
parasztember volt. Egy éve találta meg Sávai János teologiai tanár Engi
Tüdő Vince 1901–1903-ban (önvédelemből? utasításra?) hozzá fordult
betegeiről vezetett, itt közölt följegyzéseit. Ezek a róla kialakult
képet sok vonással gazdagították ill. megerősítették. A betegek kb. 40 km
sugarú körből (lásd a térképvázlatot), a Duna-Tisza közéről, Észak-Bácska
és Észak-Temesköz községeiből - ezek jórészt szegedi kirajzások -
származtak. Déli szláv és német származásúak is voltak köztük. Naponta
átlag kb. 4-5 beteg kereste föl, a hét bármely napján. A betegek zöme római
katolikus volt, a nők-férfiak aránya kb. 2:1. Nagyrészük több éve tartó
(krónikus szem-, szív- és mozgásszervi) betegségben szenvedett. A gyógyítás
legfőbb elemei a penitencia, böjt, alamizsnaadás voltak. A kiszabott
imádságokat (Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy, rózsafüzérek) a beteg,
hozzátartozói, Engi Tüdő Vince ill. fogadott imádkozó asszonyok mondták el
a (súlyosabb) betegek 1, 3, 7, 9 napos ott tartózkodása idején, vagy
otthon, meghatározott rendben. "Nem mind gyógyult meg, kinek milyen volt az
érdeme." A gyógyulást Tüdő Vince Istennek és a hitnek tulajdonította, magát
csak eszköznek tartotta. Ellenszolgáltatást soha nem kért (ajándékot
elfogadott). Diagnosisai és egyéb gyógymódjai a korabeli hagyományos
paraszti szemléletnek-világképnek megfelelőek voltak (rontás, ördöngösség,
átok stb.), sok népi vallásos elemmel átszőve. Újhold szombatján
visszavárta betegeit, az ellenőrzés eredményét helyenként följegyzéseiben
is rögzítette (meggyógyult, meghalt, még hátra van a kirótt penitencia
elvégzésével). A szájhagyomány csodás gyógyulásokat, Mária látomásokat is
számon tart. A tanya kútját szentkútként tisztelték, harangját vihar elleni
harangozásra is használták. (A vihar elleni harangozásnak a környező
Domaszéken és Zákányszéken napjainkig igen erős hagyománya van).
Igen kisszámú magyar népi gyógyító egyéniséget ismerünk részletesen. Tüdő
Vince személyiségét és gyógyító tevékenységét markáns "szentember" vonásai
határozzák meg. Az eddig ismertek közül legközelebb kortársa, Medgyesi
József, a dunántúli Ősi községbeli javasember áll hozzá.
megjegyzés: Angol, német nyelvű előszóval.
megjegyzés: Az illusztrációk hiányoznak.
Nyelv:
magyar
német
Típus:
tanulmány(ok)
dokumentum(ok)
Text (DCMIType)
Formátum:
application/pdf (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-04105
urn:nbn:hu-6099 (URI)
Forrás:
Tüdő Vince betegei : egy szeged-alsótanyai gyógyító ember feljegyzései / Sávai János, Grynaeus Tamás$Szeged : JATE Néprajzi Tanszék, 1994$(Devotio hungarorum, 1218-7803 ; 1.)$ISBN 963 482 043 3$OSZK: link.oszk.hu/libriurl.php?LN=hu&DB=oszk&SRY=an&SRE=151426
Kapcsolat:
Magyar néprajz : Népi embergyógyítás (http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/457.html)
Egy székely szentember, az oroszhegyi Bálint I. László (http://www.szekelyfoldert.info/acta_1997_muzeum05.html)
Tér-idő vonatkozás:
időbeli: 19-20. sz.
térbeli: Szeged