NDA@SZTAKI

Az állam

egységesített cím: Állam

Platón

fordító: Jánosy István

korrektor: Szabó Attila

beszerezve: 2006-03-27

Társadalomfilozófia

államelmélet

Ókori filozófiák

görög filozófia

Antik irodalom

ókori görög irodalom

tartalomjegyzék: Tartalom
Első könyv
Bevezetés. A Bendisz-ünnep
Kephalosz az öregségről és a pénzről
Az igazságosság meghatározásának első kísérlete
Igazságosság az, ha a baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat?
Az igazságosság meghatározásának második kísérlete. Thraszümakhosz szerint: Igazságosság az, ami az erősebbnek előnyös
Harmadik kísérlet az igazságosság meghatározására. Mi az igazságosság haszna?
Szókratész cáfolata: az igazságtalanság nem jár haszonnal. Különválasztja a pénzszerzést a gondozottai javát szolgáló szakmáktól
Szókratész kitérője: a legjobbak nem kívánnak uralkodni
Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje
Szókratész problematikus cáfolási kísérlete
Vajon az igazságtalanság erősebb és hatalmasabb az igazságosságnál?
Igazságosságra még a gonoszoknak is szükségük van egymás közt
Vajon az igazságtalan jobban él-e az igazságosnál?
Második könyv
Glaukón Szókratésztől meggyőzőbb bizonyítékot kíván. A jó három fajtája
Mi az igazságosság és az igazságtalanság tisztán önmagában és mi a hatalma a lélekben?
A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert az középút a két véglet: a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között
A kettő életét kettejük éles szembeállításával ítélhetjük meg
A költők és a nevelők nem az igazság lényegét magasztalják, hanem a belőle fakadó javakat
Igazságosnak lenni kínos és fáradságos
Minden a látszat. Az igazságtalan még az isteneket is lekenyerezi
Ilyen beszédek hallatán ugyan melyik utat válassza az ifjúság?
Az igazságos csak vagy valami isteni kegyelemből, vagy merő gyöngeségből marad igazságos
Mutassa ki Szókratész az igazság lényegét, s hogyha ez önmagában jobb az igazságtalanságnál, mit idéz elő a lélekben és így miért üdvösebb neki
Szókratész azt ajánlja, hogy az igazságosság mibenlétét egy az emberi lélekkel analóg, mégis sokkal nagyobb méretű modellen vizsgálják meg: tudniillik az államon
Az állam keletkezése
A primitív állam élete
Az igények növekedése megnöveli az államot. A "dőzsölő" állam
Az állam területének védelme: a hivatásos hadsereg
Milyeneknek kell lenniök az állam őreinek?
Az állam őreinek nevelése
Az istenek jók, és senkinek nem ártanak
Az isten nem csal meg senkit, és alakot sem vált
Az isten nem hazudik
Harmadik könyv
Az Alvilág rettenetességeinek kiszínezésével ne riogassák a fiatalokat
A fiatal őrök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül
Igazság és hazugság emberi viszonylatban
Féktelenség és önmérséklet
Az emberről csak akkor lehet beszélni, ha már tisztázták az igazságosság lényegét
Az elbeszélő költészet felosztása
Az utánzás feladata. Itt is érvényes a munkamegosztás
Az őrök csak komoly, méltóságteljes, erkölcsös magatartást utánozhatnak
Az éneklés módja és a dallamok
A ritmus
Szép stílus, szép erkölcs, szépalakúság, zene, szerelem
A testgyakorlásról
Az erkölcsök elfajulásával egyre több lesz a beteg és a pörlekedő
A helyes és a helytelen gyógyászat
Milyen a jó bíró?
Az előbbiek összefoglalása
A zene és a testgyakorlás célja: az egyoldalúság elkerülésével a lélek összhangjának kialakítása
A vezetők kiválasztása
A polgárok tekintsék testvéreknek egymást
Három emberfajta
Az őröknek nem lehet magántulajdonuk
Negyedik könyv
Boldogok-e az őrök?
A gazdagság és a szegénység egyaránt ártalmas
Háború
Mekkora legyen az állam?
Minden a neveléstől függ
A nevelés terén káros az újítás
Nem kell minden apróságot szabályozni
A vallás
Hol találhatjuk meg az államban az igazságosságot?
A négy erény az államban
A bölcsesség
A bátorság
A józan önmérséklet
Az igazságosság
Az igazságosság az egyes emberben
Az állam erkölcsössége a polgárok erkölcseinek függvénye
A lélekben három hajlam van: gondolkodás, indulat, vágyakozás
A vágyakozás különbözik a gondolkozástól
Az indulat különbözik a vágyakozástól és a gondolkozástól
Az egyén igazságossága
Az igazságtalanság
Az igazságosság a lélek egészsége, az igazságtalanság a betegsége
Az igazságosság előnyös, az igazságtalanság káros
Az igazságtalanság fajai
Ötödik könyv
Nő- és gyermekközösség
A nők nevelése és kötelességei ugyanazok, mint a férfiaké
Ellenérv: a nő természete különbözik a férfiétól
A férfi és nő képességei közt nincs alapvető különbség, csak fokozati
A férfiak és a nők egyforma alkalmazásának előnyei
A nő- és gyermekközösség az őröknél, és ennek előnyei
A gyermekek nevelése
A nő- és gyermekközösség erősíti az állam egységét
Az őrök boldogsága
Katonai nevelés
Fegyelmezés és jutalmazás
Az ellenséggel való bánásmód
Görögök egymás közti háborúskodása
Hogyan valósulhat meg az ideális állam?
Ki a filozófus?
"Tudás" és "vélemény"
A "vélemény"
Hatodik könyv
A filozófusnak kell kormányoznia, mert csak ő ismeri az igazságot
A filozófustermészet tulajdonságai
A filozófusok állítólag értéktelenek az állam szempontjából
Ennek az állam az oka: miért nem használja fel őket?
Miért fejlődik rosszul a legtöbb filozófus?
A filozófustermészetet megrontja a környezete
A filozófiát elárasztják a selejtes elemek
Az igazi filozófus kénytelen visszavonulni
Hogyan kellene ápolnia az államnak a filozófiát?
Még a tömeget is meg lehetne győzni a filozófia értékéről
A filozófus az államot isteni mintára alkotja meg
Lehetséges, hogy egy államot filozófusok kormányozzanak?
Az őrök nevelése
Az őröknek a "jó" ideáját kell megismerniük
Mi a "jó"?
Miként a Nap megvilágítja a látható dolgokat, akképpen a "jó" az ésszel felfogható dolgokat
A megismerés tárgya négyféle, s négyféle a megismerés formája is
Hetedik könyv
Barlanghasonlat
Életünk olyan, mint a barlanglakóké
A nevelésnek a lélek szemét a jó ideája felé kell irányítania
A filozófusokat kényszeríteni kell az államvezetésre
Milyen tudományokkal kell nevelnünk a filozófust?
A mennyiségtan
A mértan, a csillagászat, a zene
Minden tudomány még csak bevezetés a dialektikába
A dialektika célja a jó megismerése
Emlékeztető az őrifjak helyes kiválasztására
A nevelés korszakai: 17-től 20 éves korig kötelező a testnevelés, 20-tól 30 éves korig az előkészítő tudományokkal való foglalkozás
A helytelenül művelt dialektika veszélyei
30-tól 35. évükig a dialektikával foglalkoznak, majd 50 éves korukig állami szolgálatot teljesítenek
Első teendők a hatalomátvétel után
Nyolcadik könyv
Milyenek legyenek az őrök?
A hibás államformák
A timokrácia
A timokratikus állam jellege
A timokratikus jellemű ember
Az oligarchia
Az oligarchia jellegzetes hibái
Az oligarchikus jellemű ember
A demokrácia
A demokratikus állam jellegzetes vonásai
A demokratikus jellemű ember
Hogyan lesz az oligarchikus jellemű emberből demokratikus jellemű?
A türannikus állam
A túlságos szabadság szolgaságra vezet
Három társadalmi réteg: herék, szegények, gazdagok
A nép vezért keres
Hogyan lép fel a türannosz? Mik a jellegzetes tulajdonságai?
A türannosz testőrsége és környezete
Kilencedik könyv
A türannisz embere
Az ember lelke mélyén egy gonosztevő szunnyad
Erósz türannosz
Az igazságtalan a legnyomorultabb, az igazságos a legboldogabb
Három bizonyíték a türannosz boldogtalanságára. Első: államforma és egyén megfelel egymásnak; a türannosz élete mindenkiénél nyomorultabb
A második bizonyíték: a lélek három része és az ezeknek megfelelő háromféle gyönyörérzés. Az értelem gyönyöre a legmagasabb rendű
A harmadik bizonyíték: a tudásszerető gyönyöre a létező szemléletében gyökerezik, és ez különb, mint a többi értelmetlen gyönyör
Összefoglalás: az igazságosság mindenben előnyösebb az igazságtalanságnál. Az ember rendeltetése: alárendelni ösztöneit az értelemnek
Tizedik könyv
Visszatér a költészet kritikájára
Mi az utánzás? Ideák, való dolgok, műalkotások és ezek alkotói: isten, kézműves, művész
Homérosz és a tragédiaköltők kritikája: nem értenek ahhoz, amit ábrázolnak
A lélek halhatatlansága
A testben lakozó lélek nem észlelhető eredeti, örök mivoltában, hanem csak torzultan
Az igazságos evilági jutalma
Mi vár az igazságosra a túlvilágon?
Végső tanulság

Kivonat: Ismertető
A mű Platón egész munkásságának a csúcsa. Ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. Platón, aki az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendezkedés láttán írja művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében? Ebből fakad a kérdések további sora: mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlamai hogyan egyeznek és különböznek?
Szokratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építík fel. Platón kialakítja a legfontosabb fogalmak ősképeit, ideáit, és ezeket a világ örök, változatlan irányítóinak tulajdonságával ruházza fel, a valóság fölött lebegő fikcióként. Az Állam híres barlanghasonlata szerint az emberek nem látják a valódi dolgokat, csak árnyképeiket, tudásuk téves, és csak belső intuició útján, egy korábbi életre visszaemlékezve képes a lélek az idea megragadására. A tapasztalati úttól való elfordulás képezi alapját Platón társadalomelméletének is. Ideális államának polgárait három rendbe osztja lelki sajátosságaiknak és erényeiknek megfelelően. 1. Uralkodók - értelem - bölcsesség. 2. Őrök - bátorság - férfias vitézség. 3. Dolgozók - vágyakozás - józan mértéktartás. Ebben a vezetők magas képzettségű filozófusok, az "őrök" kemény testi, erkölcsi nevelésben, s a nélkülözhetetlen zenei képzettségben részesült vagyontalan rend, a polgárok saját hajlamaik szerint termelők, kereskedők, árusok. Az uralkodók magasrendű filozófiai nevelésben részesülnek, életük bizonyos fogyasztási kommunizmus sajátosságait mutatja (nincs magántulajdon, nincs család), ez az utópisztikus állam azonban mégis a kiválasztottak diktatúrája, kasztrendszer-jelleggel, tulajdonképpen a már újat nem adó athéni demokrácia kritikája.
Az idea-tan alapján áll Platón művészetfelfogása is. A szépség örök érvényű idea, amely a megjelenés tárgyi formáitól elszakítva létezik. A művészeteket isteni adománynak tekinti, de a gyakorlati élettől s a tökéletesség felé vezető úttól elvonják nézete szerint az embereket, mivel olyan dolgokat utánoznak - a mimétikus jelleget Platón is felismeri -, amelyek maguk is csak az ideák lenyomatai. Ezért nincs helye az ideális államban a költőknek és a képzőművészeknek, egyedül a zenének ismeri el bizonyos pozitív, lélekformáló szerepét. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógia, pszichológia, erkölcstani fejezetek egésze sorát tartalmazza. (Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legszebb és legközismertebb képi kifejezése a fent említett barlang-hasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása is itt található.) Minden erény csúcsán, - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. Ennek fényében kell tükröződnie a létezésnek, hisz ez ősoka és fenntartója.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu

megjegyzés: korrektúrázott szöveg

magyar

dialógus(ok)

Text (DCMIType)

text/html (IMT)

application/pdf (IMT)

application/rtf (IMT)

application/msword (IMT)

http://mek.oszk.hu/03600/03629 (URI)

példányazononosító: MEK-03629

urn:nbn:hu-5607 (URI)

Az állam / Platon ; [ford. és a jegyzeteket írta Jánosy István]$Budapest : Gondolat, 1988

Platón: Szókratész védőbeszéde (http://mek.oszk.hu/00400/00460/)

Wikipédia : Platón (http://hu.wikipedia.org/wiki/Plat%C3%B3n)

Világirodalmi arcképcsarnok : Platón (http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag009.htm)

Béndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a politikai szabadság problémája Platón Államában (http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/16/bendek.htm)

Málnási Bartók György: A filozófia története. I. A görög filozófia története (http://mek.oszk.hu/00100/00198/)

térbeli: Athén