NDA@SZTAKI

A képi információ

sorozatcím: Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei

egységesített cím: Képi információ

Tószegi Zsuzsanna

beszerezve: 1994-03-03

2005-09-17 (további elektronikus változatok)

2005-09-25 (utolsó módosítás)

Információtudomány általában

információelmélet

Szemiotika, képi kommunikáció

képi információ

jelelmélet

Információs források

tájékoztatás

Multimédia, virtuális valóság

multimédia

tartalomjegyzék: Tartalom
Előszó
Bevezetés - az írásbeliség hanyatlása - a vizualitás előretörése - a
dokumentumok túltermelése és a könyvtárak válsága
1. Érzékelés, információ-feldolgozás
1.1 A vizuális érzékelés
1.11 Az érzékeléselmélet történeti fejlődése
1.12 A vizuális érzékelés mai elmélete
1.13 A vizuális érzékelés folyamata
1.2 Néhány megközelítés az emberi információ-feldolgozás folyamatához
1.21 Biokibernetikai magyarázat, modellképzés, információ-feldolgozási makromodellek
1.22 A kognitív elmélet
2. Kép, jel, kommunikáció
2.1 A látható kép
2.2 A sokarcú kép
2.3 A jel tudománya
2.4 Kommunikáció, információ
3. Képi információk feldolgozására, közvetítésére, tárolására szolgáló új
eszközök és eljárások a tudományos tájékoztatásban
3.1 A képi információ hordozói
3.11 A képi információ mint faktografikus információ
3.2 A számítógép az információterjesztés szolgálatában
3.21 A számítógépek fejlődésének rövid története
3.22 Online információterjesztés
3.23 Mesterséges intelligencia
3.24 Optikai információtárolás
3.241 CD-ROM lemezes adatbázisok
3.242 Képi információk elektronikus feldolgozása
3.243 Az optikai információs rendszerek könyvtári alkalmazása
3.25 Hipertext, hipermédia
3.3 Pillantás a jövőbe: a jövő könyvtára mint a tudás iparág alappillére
Összegzés - az információs társadalom kialakulása - a homo informaticus
színrelépése - a jövő könyvtára mint a tudás iparág alappillére

Kivonat: Összefoglalás (részlet)
Vizuális korban élünk - olyan korban, amelyben a képek áradata
elsöpri a betű egyeduralmát. Megkondultak a vészharangok a Gutenberg-galaxis
fölött; a könyvek diadalútjának végével együtt sokan már a könyvtárak létét
is veszélyeztetve látják. Az információs robbanás okozta sokkból még alig ocsúdtak
föl, az információs forradalom szülte dokumentum- hullámmal még alig birkóztak
meg - máris újabb kihívás érte a könyvtárakat.
A szerző álláspontja szerint a könyvtárak - jobban mondva a
könyvtárosok - úgy tudnak leginkább alkalmazkodni e változáshoz, ha alaposan
felkészülnek az új médiumok fogadására. Meggyőződése, hogy nem tud megfelelően
tájékoztatni az a könyvtáros, aki nincs tisztában azzal, mit miért kérdeznek
tőle. Aki nem érti, milyen összetevők alkotják a képeket, az nem tudja dekódolni
sem ezek üzenetét. E könyv célja éppen az, hogy megismertesse olvasóit a vizuális
érzékelés elméletének alapjaival, a verbális és a vizuális információk szemiotikai
értelmezésével, majd a képi információk feldolgozására és tárolására alkalmas
új eszközökkel.
[...]
A számítógépek mai fejlettségi színvonala már lehetővé teszi,
hogy ne csak alfanumerikus, hanem képi információkat is lehessen digitalizálni,
vagyis ugyanazokkal az eszközökkel tudjuk tárolni és szolgáltatni a szöveges,
mint a képi információkat. Ez utóbbiak feldolgozásában áttörést jelentett a
mágneses rögzítés helyett az optikai eszközök alkalmazása, amelyek a fényhullámok
segítségével tudnak nagymennyiségű képi információt is tárolni. Az optikai információtároló
eszközök közül ma a legismertebb a CD-ROM, amely hihetetlen gyorsan terjedt
el világszerte. A CD-ROM-on tárolt adatbázisok közül a könyv röviden bemutat
három jellemző típust, egy bibliográfiai, egy teljes szöveges, illetve egy,
a képi és szöveges információt egyaránt tároló fakszimile adatbázist. Mindhárom
ismertetett CD-ROM magyar szakemberek munkája, a 90-es évek elejének terméke,
közülük az egyik a szerző munkacsoportja által épített Nemzeti Periodika Adatbázis.
Ezután az olvasó megismerkedhet a multimédia adatbázis mibenlétével, amely a
szöveg, a kép és a hang együttes feldolgozását és visszaadását biztosítja. A
multimédia adatbázisok létrehozatalában nagyszerű példával jár elöl a Washingtoni
Kongresszusi Könyvtár. Ez lehet majd az az intézményi modell, amely méltó partnere
lesz a homo informaticusnak, az önmagát egész életében folyamatosan továbbképző
embernek. Az intellektuális és technológiai ismeretek terjesztésében azonban
a könyvtárosok csak akkor tarthatják meg eddigi élenjáró szerepüket, ha maguk
is vállalják ismereteik folyamatos bővítését, amelyhez a szerző jelen munkájával
is szeretne hozzájárulni.

megjegyzés: javított változat

magyar

disszertáció

Text (DCMIType)

text/html (IMT)

application/pdf (IMT)

application/rtf (IMT)

application/msword (IMT)

http://mek.oszk.hu/03100/03123 (URI)

példányazononosító: MEK-03123

urn:nbn:hu-5102 (URI)

A képi információ / írta Tószegi Zsuzsanna$Budapest : OSZK, 1994$(Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei, 0865-7548 ; 6.)$ISBN 963 200 337 3

Nyíri Kristóf: A gondolkodás képelmélete (http://mek.oszk.hu/00500/00587/)

Tószegi Zsuzsanna: Robinson esete a számítógéppel - avagy a multimédia és az olvasás (http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/iras_1/11tzs.html)

Drótos László: Informatikai jegyzetek (http://mek.oszk.hu/03100/03122/)

Tószegi Zsuszanna: Dokumentumok, információhordozók (http://www.neumann-haz.hu/tei/tanulmanyok_digitkvt/kezikony...)

Fülöp Géza: Az információ (http://mek.oszk.hu/03100/03118/)

Bobokné Belányi Beáta: A képi befogadás problémái - "vizuális literátusság" (http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1991/3/bobokne_h.html)

Komenczi Bertalan: Orbis sensualium pictus : Multimédia az iskolában (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/multimed...)