Akt
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/02800/02888
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Szépirodalom, népköltészet
Képz?m?vészet, vizuális m?vészetek
Cím:
Akt
egységesített cím: Akt
Létrehozó:
Szántó Piroska
illusztrátor: Szántó Piroska
elektronikus szerkesztés: Zimányi Magdolna
Dátum:
beszerezve: 1997-04-07
Téma:
Kortárs magyar irodalom
magyar irodalom
Festészet, grafika
magyar festészet
visszaemlékezés
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom
Dióhéjban
Voltam én is valaha
Az álarc
Beszámoló a "mozgalmi munkámról"
Inkongruens
1942. március
A festő álma
Abban az időben
Cím nélkül
A többi néma csend
Rodostó Badacsonyban
A római jog
Tralala
Klárisok
Kalifátus Kordovában
"Mit akar ez az egy ember?"
Két évszám
Forradalmi szvit
Az ABC fele
Határsáv
Iskolatárs a Szigeten
Pálpusztai, avagy egy magyar otthon
Kisbárány (Miorica)
Portrévázlatok
Kár
Szabó Magdához, a születésnapján
Cicákrul
Adósság
Vasnéni
A Bűvös Vadász
Akt
Kivonat: Fülszöveg
Hogy valakinek nyolcvanéves korában új könyve jelenjék meg,
ez mégiscsak nagy merészség. Méghozzá ha asszony (vénasszony!), akinek van becsületes
mestersége, kézzelfogható, szemmel látható, amihez talán ért is, mindenesetre
kétéves kora óta gyakorolja egyfolytában, a homokba rajzolástól kezdve a különféle
anyagok parancsának engedelmeskedve az olajfestésig és a műanyagok felhasználásáig.
Gyönge mentség, hogy a tizenkét évvel ezelőtt megjelent könyvét
(Bálám szamara) szeretet és érdeklődés fogadta - sőt nem is mentség. Beérhette
volna azzal az eggyel is, legalább nem mondhatják, hogy "csak jobb volt az első".
De hát nem érhettem be vele, mert csak írtam azóta is, hiszen annyi minden történt
velem hosszú és történelemmel tarkázott életemben. Olyan is, amit csak úgy bírtam
ki, hogy megírtam. De igazán nem tartom magamat írónak. Csak krónikásnak. Mert
csak azt írtam meg, amit láttam és átéltem, kitalálni nem tudok semmit - és
nem is az a dolgom.
- Nem fogják elhinni, meg nem is értik már meg, pedig igaz:
ne engedd kiadnom a kezemből, ha rossz, nem akarok szégyent hozni a fejedre
- ezzel mutattam meg minden írásomat annak, aki már nincs mellettem. - Ne félj
- mondta - az igazságnak átütő ereje van, megértik azt az emberek. És ha nem
bízol az író szerepében, vállald a krónikásét, ha az jobban tetszik. - Hát vállalom.
Én, Sz. P. festő, aki ötven esztendőt élt Vas István költővel
Budapesten, a Duna két partján. Magyarországon. Az igazat akarom elmondani az
Úr 1994-es esztendejében és az Ő segítségével.
Életrajzi adatok
Szántó Piroska: Akt
című könyvének főbb szereplői
Források: Ki Kicsoda?, Akadémiai Kislexikon, Vas István és Szántó Piroska önéletrajzi
írásai.
Aczél György (1917-1991)
politikus 1935- a KP tagja, 1945-49 Zemplén, majd Baranya megye pártbizottsági
titkára, 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatják, 1954-ben kiszabadul,
rehabilitálják, 1956-89 az MSzMP KB tagja, 1970-88 az KB PB tagja, 1957-58 művelődésügyi
miniszterhelyettes, 1958-67 első helyettes, 1967-74, 1982-85 az MSzMP KB titkára,
1974-82 miniszterelnökhelyettes, 1985-89 az MSzMP Társadalomtudományi Intézetének
főigazgatója. Irodalom: Révész Sándor: Aczél és korunk, Sík Kiadó, 1997.
Megjegyzés: Vas István: Azután c. önéletrajzi könyvében "Alapi Jenő"
néven szerepel.
Czóbel Béla (1883-1976)
festő. A Nyolcak alapító tagja. Gyakran dolgozott Párizsban, Hollandiában, Berlinben,
a szentendrei művésztelep tagja. Kossuth-díj (1948). Főbb művei: Párizsi utca
(1926), Ülő akt (1929), Kertben (1946), Rózsaszínruhás lány (1958).
Görgey Gábor (Görgey Arthur) (1929-)
költő, író. József Attila-díj (1980), Graves-díj. Főbb művei: Komámasszony,
hol a stukker? (színművek, 1969), Galopp a Vérmezőn (1987), Vadászszőnyeg (1988),
Volt egyszer egy Felvidék (1989).
Megjegyzés: Szántó Piroska könyvében "Artúr" néven szerepel.
Illés Endre (1902-1986)
író, esszéista. Kossuth-díj (1963). Főbb művei: Krétarajzok (1957), Irók, színészek,
dilettánsok (1968), Mestereim, barátaim, szerelmeim I-II. (emlékezések, 1979),
Tizenkét színpadi játék (1981).
Jékely Zoltán (1913-1982)
költő, író, műfordító. Főbb művei: Tilalmas kert (1957), Minden csak jelenés
(1977).
Juhász Ferenc (1928-)
költő, 1974-91 az Új Irás főszerkesztője. Kossuth-díj (1951, 1973). Főbb művei:
A tékozló ország (1954), A tenyészet országa (1957), Harc a fehér báránnyal
(1965), A mindenség szerelme I-II. (összegyűjtött versek, 1971-73), Versprózák
(1980).
Kormos István (1923-1977)
költő, műfordító. Művei: Kormos István versei (1979).
Korniss Dezső (1908-1984)
festő, 1934-től Szentendrén dolgozott, az Európai Iskola egyik alapítója. Szántó
Anna (Panni), Szántó Piroska nővérének férje. Főbb művei: Tücsöklakodalom (1948),
Kulcsos (1949), Allegro barbaro (1975).
Kutni Mária Magdolna,
Vas István második felesége. A könyvben "Marika" néven említik.
Modok Mária
festő, Czóbel Béla felesége. A szentendrei művésztelep tagja.
Nagy Etel
táncművész, Vas István első felesége, Kassák Lajos nevelt lánya. Ezért időnként
"Kassák Etel" néven is említik. Elhunyt: 1938. Megjegyzés: Szántó
Piroska 1944-ben egy ideig az ő irataival bujkált.
Nagy László (1925-1978)
költő, műfordító. Kossuth-díj (1966). Főbb művei: Deres Majális (1957), Himnusz
minden időben (1965), Jönnek a harangok értem (1978).
Ottlik Géza (1912-1990)
író, műfordító. József Attila-díj(1981), Kossuth-díj (1985). Főbb művei: Hamisjátékosok
(elbeszélések, 1941), Hajnali háztetők (1957), Iskola a határom (1959), Adventures
in Card Play (bridzsszakkönyv, 1979).
Megjegyzés: Budapest ostroma alatt Ottlik Géza bújtatta Vas Istvánt.
Szabó Magda (1917, Debrecen)
író, költő, drámaíró, esszéista. Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1959,1972),
Kossuth-díj (1978). Főbb művei: freskó (1958), Az őz (1959), Disznótor (1960),
A Danaida (1964), Mózes egy, huszonkettő (1967), Régimódi történet (1977), Megmaradt
Szobotkának (1983), A pillanat (1990).
Szántó Anna
(Panni), Korniss Dezsőné, Szántó Piroska nővére, francia-német szakos tanárnő.
Szántó Piroska (1913, Kiskunfélegyháza)
festő, grafikus, író. Tanulmányai: Iparművészeti Főiskola, 1 év, Képzőművészeti
Főiskola, 1932, Szőnyi István és Vaszary János magániskolája. 1934- a Szocialista
Képzőművészek Csoportjának tagja, 1939- Szentendrén dolgozik. 1945- az Európai
Iskola tagja, 1946 az Európai Iskola keretében rendezi első önálló kiállítását.
1949-57 nem állított ki. 1970, 1977 a Műcsarnokban gyűjteményes, 1986 Szombathely
életműkiállítás, 1990- a mánfai templomban Bibliai képek c. kiállítása. Munkácsy
Mihály-díj (1958, 1971), érdemes művész (1973), Kossuth-díj (1983), kiváló művész
(1988). Főbb művei: Bálám szamara (önéletrajzi novelláskötet, 1982), Golgota
(1987), Forradalmi szvit (írás, rajzok, 1989), Akt (emlékezések, 1994).
Tatay Sándor (1910-1992)
író. Főbb művei: A Simeon család (1955-64), Ének a szőlőhegyről (1955), Ház
a sziklák alatt (1958).
Vas István (1910-1991)
író, költő. műfordító, Szántó Piroska férje. 1951-ben kötöttek házasságot. Baumgarten-díj
(1948), József Attila-díj (1951,1956,1961), Kossuth-díj (1962,1985). Főbb művei:
versek, Őszi rombolás (1932), Levél a szabadságról (1935), Menekülő Múzsa (1938),
Kettős örvény (1947), Római pillanat (1948), A teremtett világ (1956), Rapszódia
egy őszi kertben (1960), Római rablás (1962), Összegyűjtött versek (1963), Földalatti
Nap (1965), Nem számít (1969), Mit akar ez az egy ember? (1970), A kimondhatatlan
(1970), A kimondhatatlan (1972), Önarckép a hetvenes évekből (1974), Itt voltam
(1976), Ráérünk ( 1983), Mégis. Próza: Elveszett otthonok (1957), Nehéz szerelem
I-II. (1964), Félbeszakadt nyomozás (1967), Miért víjjog a saskeselyű? (1981),
Azután I-II. (1990),
Tanulmányok: Évek és művek (1958), Megközelítések (1969), Az ismeretlen isten
(1974), Igen is, nem is (1987). Színművek: Trisztán (társszerző, Illés Endrével,
1957), Egy szerelem három éjszakája (társszerző, Hubay Miklóssal, 1961). Műfordítások:
Hét tenger éneke, 1957, Összegyűjtött munkái I-XIII. (1977-84.)
Összeállította: Zimányi Magdolna
megjegyzés: javított változat
megjegyzés: A szerző illusztrációival.
Nyelv:
magyar
Típus:
elbeszélés(ek)
emlékiratok
Text (DCMIType)
Formátum:
text/html (IMT)
application/pdf (IMT)
application/rtf (IMT)
application/msword (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-02888
urn:nbn:hu-4869 (URI)
Forrás:
Akt / Szántó Piroska$Budapest : Európa, 1994$ISBN 963 07 5688 9
Kapcsolat:
Szántó Piroska: Forradalmi szvit : 1956 október-december (http://mek.oszk.hu/03500/03567/)
Ikontöredékek : Kilencvenéves lenne Szántó Piroska festőművész (http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.12.28/1201.html)
Szántó Piroska (1913-1999) (http://www.kieselbach.hu/sa-1044)
Tér-idő vonatkozás:
időbeli: 20. sz.