Szoft montázs
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/02400/02433
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Filozófia, erkölcs
Néprajz, antropológia
Film, színház, el?adóm?vészet
Cím:
Szoft montázs
alcím: Elméleti közelítések az antropológiai filmhez
sorozatcím: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont munkafüzetek
egységesített cím: Szoft montázs
Létrehozó:
szerkesztő: Horváth Réka
szerkesztő: Gergely András, A. ()
Dátum:
beszerezve: 2005-02-10
Téma:
Kulturális antropológia
kultúrantropológia
Filmművészet
vizuális kultúra
Esztétika, művészetfilozófia
filmesztétika
Néprajz általában
dokumentumfilm
néprajzi film
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom
Szerkesztői előszó:
Továbbgondolások
A. Gergely András:
Dokumentum és dialektus. Változatok a hiteles beszédmódra
A. Gergely András:
Filmbeszéd és antropológiai szövegértés
Horváth Réka:
A "valóság" megragadása és a "hiteles ábrázolás" kérdése
az antropológiai filmekben
Tóth Csaba:
Elmélkedés a "qatsi" filmekről...
Handó Péter:
A valóság láttatása. Széljegyzetek a Baraka című filmhez
Ángyán Katalin:
"Miért laksz te itt? Nem jobb neked ott, ahonnan jöttél?"
(Dušan Makavejev: Montenegro)
Páris Noémi:
Az idő lenyomata
Pál Dávid:
Egy kis kínai film
Bancsik György:
Interaktivitás az antropológiai filmben
(Füredi Zoltán: Busók)
Bíró Erzsébet:
A makkoshotykai cigányok "film" margójára
Szabó Barnabás György:
Társadalomkritika a kultuszfilmekben
Kivonat: Fülszöveg
Elméleti közelítések az antropológiai filmhez: a valóságkereső
kategóriák határai a társadalomtudományokban igen sokszor
elmosódhatnak, s ez így van az élet dolgait legszimplább módon
"leképező" dokumentumfilmezésben is. Lehet dokumentálni esőcseppek
fizikai és mechanikai hatásfolyamatait, berber esküvőt és brazil
megszállottsági rítust is. Ki filmez hiteleset, és ki alkot hitelesen?
Ki olvas úgy, ahogyan írták? Ki komponálja a filmet, és ki határozza
meg a valóságelemek hitelességét? Az antropológiai film elbeszélő,
tanító, eseménykövető, kutató, emlékeztető is, tehát alkotói mű - de
hitelesnek kell lennie, s ha témája nem antropológiai, beszédmódja még
lehet az... Vagyis egyszerre több kategóriába is beilleszthető. Fontos
kérdés a célközönség szerepe, bár az antropológiai filmek célközönsége
terjedelmes és nagyon különböző embereket foglal magába. Készülhet egy
film puszta tudományos érdeklődésből a szűk tudományos körnek, s jóval
szélesebb, esetenként ismeretlen (például televíziós) nézőközönségnek
is. De bárkinek készül, minden esetben egy másik (idegen) kultúra
jelentés-összefüggéseit közvetíti, képi elbeszélés formájában, a saját
kultúrájában élő nézőnek. Az antropológiai film "róluk" szól "nekünk".
Emiatt a kulturális idegenség reprezentációjaként értelmezhető, s így
nem pusztán episztemológiai, hanem morális kérdéseket is érint a
hitelesség kérdése. A kiadvány szerzői típusokat, beszédmódokat,
interpretációkat vonultatnak föl korunk egyik ismeretlenül új, mégis
százévesnél idősebb közlésterületéről: a filmbeszédről.
megjegyzés: javított változat
Nyelv:
magyar
Típus:
tanulmány(ok)
Text (DCMIType)
Formátum:
text/html (IMT)
application/pdf (IMT)
application/rtf (IMT)
application/msword (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-02433
urn:nbn:hu-4312 (URI)
Forrás:
Szoft montázs : Elméleti közelítések az antropológiai filmhez / szerk. Horváth Réka, A. Gergely András$Budapest : MTA PTI Etnoregionális Kutatóközp., 2004$ISBN 963 7372 05 9
Kapcsolat:
A. Gergely András: Közelítések az etnofilmhez (http://mek.oszk.hu/01600/01663/)
Bevezető a néprajzi filmezésbe (http://www.neprajz.hu/filmstudio/filmez.html)
Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány (http://www.palantirfilm.hu/)