NDA@SZTAKI

Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerő piacon 1994-2002

sorozatcím: Budapesti munkagazdaságtani füzetek

egységesített cím: Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerő piacon 1994-2002

Galasi Péter

beszerezve: 2005-01-17

Munkaügy

munkaerőpiac

emberi tőke

bérek

Felsőfokú oktatás

felsőfokú végzettség

képzettség

Kivonat: Összefoglalás
A tanulmányban a túl/alulképzés keresetekre gyakorolt hatását
vizsgáltuk a magyar munkaerőpiacon az 1994 és 2002 közötti időszakban.
Az iskolai végzettséget az elvégzett osztályok számával, adott
foglalkozás gyakorlásához szükséges iskolai végzettséget a
foglalkozások modális iskolai végzettségével, a túl-, illetve
alulképzést a szükéges iskolai végzettséghez képest hiányzó, illetve
többlet osztályokkal közelítettük. Azt találtuk, hogy a szükséges és
a többlet osztályok bérhozama minden időpontban pozitív, továbbá a
többlet osztályok bérhozama két év kivételével alacsonyabb, mint a
szükséges osztályoké, végül negatív, de a szükséges osztályok
bérhozamánál abszolút értékben kisebb bérhozamot láttunk a hiányzó
osztályok esetében. Ez azt jelenti, hogy 1. adott iskolai végzettség
mellett (többnyire) az éppen szükséges iskolai végzettség
munkavállalók keresete a legmagasabb, 2. a túlképzett munkavállalók
keresete (többnyire) alacsonyabb, mint az ugyanolyan iskolai
végzettségű, de az iskolai végzettségüknek éppen megfelelő munkahelyen
dolgozó munkavállalóké, ugyanakkor magasabb, mint a hasonló
munkakörökben dolgozó, a munkakör követelményeinek éppen megfelelő,
tehát náluk alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalóké, 3. az
alulképzett munkavállalók keresete alacsonyabb, mint a hasonló
munkakörökben dolgozó, a munkakör ellátásához éppen szükséges
(magasabb) iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók, de
magasabb, mint az azonos iskolai végzettségű, az iskolai
végzettségüknek éppen megfelelő munkakörökben dolgozó munkavállalóké.
Abstract
The paper looks at the impact of overeducation and undereducation
on earnings in Hungary over the period of 1994 to 2002 with using a
large cross-section data set representative of Hungarian employees.
Schooling is measured in terms of years of education, required
education is proxied by modal years of education of the occupations,
and the difference between employees' observed education and the
modal education of their occupation serve as a means for classifying
them as under-, over- or properly educated individuals. The standard
results are arrived at, that is, 1. an extra year of required and
overeducation yield positive, an extra year of undereducation results
in negative wage premia, 2. the economic return to required education
is higher than that to overeducation, 3. the penalty for undereducation
is smaller than the returns to required education.
We can witness increasing demand for educated workers and increases
in higher-education supply over the period. At the beginning of the
period supply seems rather inelastic, resulting in increasing wage
premia for the overeducated, then it becomes more elastic, leading to
higher economic returns to required education. The proportion of
overeducated workers increases from 11 per cent (1994) to 24 per cent
(2002) over the period.

megjegyzés: Magyar és angol nyelvű összefoglalóval.

magyar

tanulmány(ok)

Text (DCMIType)

application/pdf (IMT)

http://mek.oszk.hu/02300/02345 (URI)

példányazononosító: MEK-02345

963 9588 00 8 (ISBN)

1785-3788 (ISSN)

urn:nbn:hu-4403 (URI)

http://econ.core.hu/index.php?cmd=27&lang=hu (URI)

Galasi Péter: Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? (http://mek.oszk.hu/02300/02344/)

Oktatás és munkaerőpiaci érvényesülés (http://mek.oszk.hu/01500/01543/)

Kertesi Gábor, Varga Júlia: Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon (http://mek.oszk.hu/02500/02511/)

Galasi Péter - Varga Júlia: Munkaerőpiac és oktatás (http://mek.oszk.hu/03600/03666)

időbeli: 1994-2002

térbeli: Magyarország