NDA@SZTAKI

Magyar néprajzi lexikon

egységesített cím: Magyar néprajzi lexikon

szerkesztő: Ortutay Gyula

beszerezve: 2004-09-27

Magyar néprajz

néprajz

Tárgyi néprajz

népművészet

Folklorisztika

folklór

Életmód, szokások

népszokások

Szaklexikonok

Kivonat: Az MTA Néprajzi Kutató Csoportja megalakulásakor központi feladatának tekintette egy
új, teljességre törekvő Magyarság Néprajza elkészítését. Az első nagy összefoglalást
(Magyarság Néprajza, Budapest, 1933-37) is nagy várakozás előzte meg, s olyan
kiemelkedő tudósok dolgoztak kötetein, mint Kodály Zoltán, Györffy István, Bátky
Zsigmond, Viski Károly, Solymossy Sándor, Lajtha László és mások. Tagadhatatlan: már
a kötetek megjelenésekor az egyes fejezetek közt aránytalanság, nemegyszer
ellentmondás is volt, a fejezetek minősége is különbözött egymástól. Valóban első
kísérlet volt, és tán a sok szervezési és egyéb nehézség is okozta, hogy hosszú
évtizedek után kerülhet sor majd egy újabb összefoglalás megvalósítására. Úgy
gondoltuk, hamarosan a Kutató Csoport megalakulása után, hogy az összefoglaló
kötetek megírása előtt részint eddig el nem végzett előtanulmányokra, az úgynevezett
"fehér foltok" eltüntetésére van szükség, részint összegeznünk kell az eltelt közel
négy évtizedes hazai és nemzetközi kutatás új eredményeit módszerekben is, tényekben
is. 1967 derekán arra gondoltunk: előtanulmánynak kínálkoznék egy néprajzi lexikon
elkészítése.
Az egymást követő intézeti viták során eleinte egy kétkötetes szerényebb munka volt
előttünk a cél. Kiderült azonban a cikkek összeállítása során, hogy a több ezernyi
javaslat cikkekre, meghatározandó fogalmakra, tényekre, történeti, társadalmi,
kulturális folyamatokra szétfeszíti ezt a keretet. Később már nem is elsősorban a
végső terjedelem kérdései foglalkoztattak, hanem egy olyan magyar néprajzi,
folklórlexikon megvalósítása, amely a maga lexikoni, enciklopédikus nyelvén is a
teljes magyar néprajz bemutatására törekszik. Úgy határoztunk, hogy ez a lexikon a
magyar néprajzi anyagot (s amit mi tőle elválaszthatatlannak tartunk: a folklórt,
társadalmi néprajzot stb.) mutatja be, sohasem feledkezve el a történeti, társadalmi
összefüggésekről sem. A cikkek közé azonban csak azokat vettük be, amelyeknek
valamilyen szálon köze van a magyarsághoz. Így például a tabu és a totem fogalmak
meghatározása szerepel a lexikonunkban, de például a gyermekágyat fekvő: "szimuláló"
férj címszava, a couvade nem található, hiszen ez a szokás ismeretlen volt a magyar
előtörténet hiedelmei, szokásai között. Ez volt az egyetlen korlátozó szempontunk,
egyébként a néprajz fogalomrendszerének teljességével akartuk hálóba fogni a magyar
néprajz teljes anyagát. Az a meggyőződésünk ugyanis, hogy a lexikonépítés
módszerével tudjuk a leggyorsabban érvényesíteni a legújabb kutatások eredményeit.
Azért lehet jó előtanulmány a lexikális fogalmazás módszere, mert az egyes cikkek
kényszerítik kutatóinkat a fogalom, folyamat, tárgy stb. pontos definiálására, a
történeti, társadalmi, kulturális összefüggések tömör, pontos ábrázolására, s
megadják a legszükségesebb szakirodalmi utalásokat is. Mindehhez csatlakozik
tudományunk történetének minden jelentősebb adata is. Mindennek a megvalósítására
vállalkoztunk; az előkészületi megbeszélések, viták, a cikklisták összeállítása és
rostálása közel három évet vett igénybe, a nem könnyű négy esztendő volt ezeknek a
cikkeknek megírása, s valamivel több mint egy esztendőbe került a kialakult kötetek
összehangolása, végső kritikája, szerkesztése. Ez a munka - az egyes kötetek nyomdai
munkára való előkészítése most is, az első kötet nyomdába adása után is folyik -, de
maga a teljes lexikon immár megírott mű, készen van.
Világos volt előttünk, hogy a két- vagy több kötetes lexikont sem készítheti el csak
a Kutató Csoport: ehhez az előkészítő műhöz is szükség van az egész magyar néprajz
összefogására. Nem állíthatom, hogy ez az összefogás valami könnyen ment, voltak
kritikus pillanatok, de most már aligha lenne érdemes a kritikus időszakokra
gondolnunk. Inkább köszönetet kell mondanunk annak a 96 kutatónak, a szerkesztőknek,
akik a Kutató Csoport munkásai mellett részt vettek a megírás, a szerkesztés
áldozatos munkájában. A néprajzi tanszékek, budapesti és vidéki múzeumok kutatói
mind részt vettek munkánkban. Nekik is köszönhetjük, hogy ez az összefoglaló és
ugyanakkor analitikus mű megszülethetett. A mű az illusztrációkkal együtt kb. 400
szerzői ívet tesz ki, s gondoljuk, belefér négy nagy lexikonkötetbe. Mindez annyit
jelent, hogy a régi Magyarság Néprajza négy kötetének több mint kétszerese lesz a mi
lexikonunk, és minden önhittség nélkül állíthatom, hogy a néprajzi szaklexikonok,
enciklopédiák között is kiemelkedő teljesítmény ez a kollektív mű. Az egyes cikkek
arányaira ügyeltünk - amennyire ügyelhettünk - s az utalóknak is lehető bőséggel
teret adtunk, hogy a keresést megkönnyítsük, a nyelvjárási, helyi megnevezések
változatait is megőrizzük. Így közel 9000 kisebb-nagyobb cikk készült el, s vannak
olyan cikkek, amelyek nagyobb egységet fognak össze, mint teszem azt az állattartás,
földművelés, népköltészet, népmese stb., stb., amelyek megfogalmazása enciklopédikus
igényű és terjedelmű; számuk 35-40-re tehető. Minden egyes munkatársamra hálával
gondolok és a Kutató Csoport s a magam nevében is köszönöm munkájukat, de
engedtessék meg, hogy a munkatársak közül név szerint is külön köszönetet mondjak
szerkesztőtársaimnak, akik közül többen a cikkek jelentős részét nemcsak
szerkesztették, hanem írták is: Bodrogi Tibor, Diószegi Vilmos, Fél Edit, Gunda
Béla, Kósa László, Martin György, Pócs Éva, Rajeczky Benjamin, Tálasi István, Vincze
István. A szerzők közül is hadd emeljek ki néhányat, akik kiemelkedőt alkottak mind
a cikkek számában, mind minőségében is, nélkülük lexikonunk meg sem valósulhatott
volna. Így: Csilléry Klára, Fél Edit, Filep Antal, Gunda Béla, Hofer Tamás, Katona
Imre, Kisbán Eszter, Kósa László, Kovács Ágnes, K. Kovács László, Martin György,
Pócs Éva, Pesovár Ernő. Külön is köszönetemet fejezem ki két munkatársamnak, akik a
szerkesztés leghálátlanabb gondjait osztották meg velem: Pócs Évának és Kósa
Lászlónak. Hálás köszönetünket érdemelte ki a lexikon felelős szerkesztője Nagy
Olivérné és munkatársa Csikós Magdolna, a nyelvi szerkesztő Süle Jenő, a mű sorsát
szívén viselő osztályvezető Kicsi Sándor, és a műszaki szerkesztő Máté Károly, akiké
a leghálátlanabb és legszükségesebb munka volt, valamint a képszerkesztők, Koroknay
István és Kádár József. Végül - s ahogy mondani szokás, nem utolsósorban - meg kell
köszönnünk a megértő támogatást és türelmet Bernát Györgynek, az Akadémiai Kiadó
igazgatójának és minden munkatársának.
Az a reményünk, hogy a készülő Néprajzi Atlasszal együtt Lexikonunk megadja az
alapjait az új összefoglalásnak, az új, születendő Magyarság Néprajzának.
1977 tavaszán

megjegyzés: javított változat

magyar

lexikon

Text (DCMIType)

text/html (IMT)

text/xml (IMT)

http://mek.oszk.hu/02100/02115 (URI)

példányazononosító: MEK-02115

urn:nbn:hu-4098 (URI)

Magyar néprajzi lexikon / főszerk. Ortutay Gyula$Budapest : Akadémiai K., 1977-1982$ISBN 963 05 1285 8

Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (http://mek.oszk.hu/01600/01671/)

Népművészet.lap (http://nepmuveszet.lap.hu/)

Magyar néprajz : nyolc kötetben (http://mek.oszk.hu/02100/02152/)

Néphagyomány (http://www.megaport.hu/nephagyomany/)

Balassa Iván, Ortutay Gyula: Magyar néprajz (http://mek.oszk.hu/02700/02789/)

térbeli: Magyarország

Akadémiai Kiadó, 1977-1982