Ugrás a tartalomhoz

Uniós csatlakozás - közlekedés - környezet

  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/01200/01209
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Környezetvédelem, természetvédelem
Közlekedés, szállítás
Cím:
Uniós csatlakozás - közlekedés - környezet
egységesített cím: Uniós csatlakozás - közlekedés - környezet
Létrehozó:
szerkesztő: Kiss Károly
szerkesztő: Lukács András
közreadó: Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség
Dátum:
beszerezve: 2003-03-17
Téma:
Közlekedés általában
közlekedéspolitika
szállítás
Környezetvédelem általában
Európai Unió
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom
Bevezetés
1. rész: Közlekedéspolitika
I. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája a közlekedésben
II. A magyar közlekedéspolitika egyes jellemzői
2. rész: A forgalom volumene és az okozott károk
III. A csatlakozás hatása a külkereskedelem és a közlekedés-szállítás
volumenére
IV. Környezeti és infrastrukturális károk
V. Megfelelés az EU levegőminőségi és egyéb környezetvédelmi normáinak
3. rész: A hálózatok
VI. TEN ÉS TINA - az országokat átszelő közlekedési folyosók
VII. Kétséges az autópálya-építések haszna
VIII. Hazai vasútfejlesztés és vasútpolitika
IX. A vasúti közlekedés az EU-csatlakozás fényében
X. A vasúti-közúti kombinált fuvarozás kiterjesztésének akadályai
4. rész: Finanszírozás
XI. Az európai pénzintézetek támogatási gyakorlata
XII. Vegyes az ISPA támogatások eredményessége
5. rész: A Budapesti Agglomeráció
XIII. A Budapesti Agglomeráció jelenlegi helyzete, fejlesztési
koncepciók és tervek
XIV. A Budapesti Agglomeráció közlekedés okozta környezeti problémái és a területfejlesztés
összefüggései
XV. A zöldövezetek és a közlekedés kérdése a A Budapesti Agglomerációban
6. rész: Összegzés és javaslatok
Kivonat: Ismertető
Ennek a tanulmánynak az elkészítésére a Külügyminisztérium
és a Környezetvédelmi Minisztérium adott megbízást. Célja az, hogy a környezetvédő
szervezetek szempontjából vizsgálja: milyen környezeti követelményei, feltételei
és hatásai vannak az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak a közlekedés területén,
továbbá mennyire felel meg az uniós normáknak és elvárásoknak a magyar közlekedéspolitika
és gyakorlat a környezetvédelem szempontjából.
A kötet a közlekedéspolitika és a közlekedési eredetű környezeti
problémák szinte minden fontos és kritikus területét áttekinti. A szerkesztők
arra törekedtek, hogy kimutassák: milyen szabályozást valósít meg, vagy gyakorlatot
képvisel az EU a tárgyalt kérdésekben, és milyet Magyarország, mennyiben egyezik
azzal a hazai szabályozás és gyakorlat. Ha pedig ez nem lehetséges, úgy a hazai
helyzetet hasonlítják össze az EU-ban tapasztalhatóval.
Az I. fejezet bemutatja az EU környezetvédelmi politikáját:
hogyan kapott egyre nagyobb hangsúlyt a környezetvédelem a közlekedési dokumentumokban
és melyek annak elvei, elemezi a közös közlekedéspolitika és a fenntarthatóság
dilemmáját. A II. fejezet a hazai közlekedéspolitika néhány fontosabb elemét
vizsgálja: kimutatja, hogy az új autópályák építése mellett elmarad a meglévő
úthálózat karbantartása, a vasút és a tömegközlekedés nem kap elegendő állami
támogatást, miközben az autógyártást hatalmas közpénzekben részesítik, és a
közúton közlekedők egyre kevésbé fizetik meg az általuk okozott károkat.
A III. fejezet úttörő munkát ad közre: a csatlakozás külkereskedelmi
következményeiből az áruforgalom volumenére következtető számításokat. Ez az
első lépés ahhoz, hogy megbecsüljük a forgalom okozta környezeti károkat. Ezeket
veszi számba a IV. fejezet: az infrastruktúrahasználatból, a közúti forgalomból
és az ahhoz kapcsolódó üzemanyag-csempészetből és egyéb bűncselekményekből származókat.
Az V. fejezet azt vizsgálja, hogy Magyarország mennyire felel meg az EU levegőminőségi
és egyéb környezetvédelmi normáinak a közlekedésben.
Ezután a szerzők a közlekedési infrastruktúra hálózatait vizsgálják:
milyen követelményeket támaszt az EU az újonnan belépő országokkal szemben a
hálózatok összekapcsolása tekintetében (TEN és TINA, VI. fejezet); milyen érvek
szólnak amellett, hogy Magyarországon nem célszerű tovább építeni az autópálya-hálózatot
(VII. fejezet); melyek a hazai vasútfejlesztés és vasútpolitika jellemzői (VIII.
fejezet); mik a teendőink a vasúti közlekedésben az uniós előírások és elvárások
fényében (IX. fejezet); és melyek a hazai vasúti-közúti kombinált fuvarozás
elterjedését akadályozó tényezők (X. fejezet).
A következő rész a hazai közlekedés-fejlesztésre rendelkezésre
álló EU pénzügyi forrásokat tekinti át. A XI. fejezet e támogatási gyakorlatot,
míg a XII. az ISPA-támogatások eddigi eredményeit elemzi.
A XIII. fejezet a Budapesti Agglomerációra vonatkozó hivatalos
tervezetek és programok közlekedési és környezeti céljait ismerteti. A XIV.
mindennek erőteljes bírálatát adja a környezetvédelem szemszögéből, a XV. fejezet
pedig kiegészítő értékelést ad a közlekedési hálózatról és a zöldövezetekről.
Az összefoglalás a résztanulmányok legfontosabb megállapításait
összegzi és ajánlásokat fogalmaz meg.
Nyelv:
magyar
Típus:
tanulmány(ok)
Text (DCMIType)
Formátum:
application/pdf (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-01209
urn:nbn:hu-3214 (URI)
Forrás:
Uniós csatlakozás - közlekedés - környezet / szerk. Kiss Károly, Lukács András$Budapest : Levegő Munkacsoport, 2003$ISBN 963 204 833 4
Kapcsolat:
Zöld belépő - EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/kozgazd/kornyved/z...)
Közlekedés.lap (http://www.kozlekedes.lap.hu)
Lukács András, Pavics Lázár: Gazdaságtalan-e a vasút? (http://mek.oszk.hu/01200/01211/)
BME Út- és Vasútépítési Tanszék : Jegyzetek és segédanyagok (http://www.uvt.bme.hu/old/jegyzetek/)
A fenntartható városi mobilitás feltételrendszere (http://www.kku.bme.hu/lapok/tudjelentesek.html)
Tér-idő vonatkozás:
térbeli: Magyarország