A boldog ember (NDA@SZTAKI, Nemzeti Digitális Adattár, National Digital Data Archive)

A boldog ember

Metaadatok

Tartalom:	http://mek.oszk.hu/00900/00988
Archívum:	Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény:	Szépirodalom, népköltészet
Cím:	A boldog ember egységesített cím: Boldog ember
Létrehozó:	Móricz Zsigmond elektronikus rögzítés: Somogyi Sándor elektronikus szerkesztés: Szabolcsi József
Dátum:	beszerezve: 1999-11-02 2003-07-30 (PDF változat) 2005-05-19 (LIT változat)
Téma:	Klasszikus magyar irodalom magyar irodalom
Tartalmi leírás:	tartalomjegyzék: Tartalom [Bevezetés] Első beszélgetés Joó György elmondja röviden, dióhéjban az egész életét Második beszélgetés arról, milyen boldog lehet az élete egy árva kisfiúnak Harmadik beszélgetés arról, hogy milyen csodálatosan szép és érdekes egy ostoros gyerek élete Negyedik beszélgetés arról, hogy kezd emberkedni a kis ember Ötödik beszélgetés arról, hogy verekedik a nyúl a menyéttel, a kocsis meg az élettel Hatodik beszélgetés arról, hogy a fösvény kétszer költ, a rest kétszer jár Hetedik beszélgetés arról, hogy egy kis legénynek a szava milyen sokat jelent Nyolcadik beszélgetés arról, hogy hogy tanulja meg az ember, milyenek az emberek? Kilencedik beszélgetés arról, hogy az ember a legnagyobb baj közt is boldogan tud élni Tizedik beszélgetés arról, hogy mire tanítgatja a fiát a jó édesanya Tizenegyedik beszélgetés arról, hogy nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hótig él Tizenkettedik beszélgetés arról, hogy milyen boldog is az ember, ha nincs baja Tizenharmadik beszélgetés arról, hogy ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni Tizennegyedik beszélgetés arról, hogy mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne Tizenötödik beszélgetés arról, hogy rúgós tehénnek egy az orvossága: el kell adni. A szép üszőnek meg az, hogy el kell venni Tizenhatodik beszélgetés arról, hogy semmi se tart örökké, még a lányhűség se Tizenhetedik beszélgetés arról, mennyi baja van a férfinak a nő miatt ok nélkül Tizennyolcadik beszélgetés arról, hogy a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem Tizenkilencedik beszélgetés arról, hogy annak nem való a per, aki csak egyszer tud esküdni egy életben Huszadik beszélgetés arról, hogy szegény ember mit csinál a gazdag városban Huszonegyedik beszélgetés arról, hogy Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten se jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban Huszonkettedik beszélgetés arról, hogy milyen az első nagy verekedés. Nem rossz az, ha erős az ember karja, és pénz van a zsebében Huszonharmadik beszélgetés arról, hogy az emberi természet esendő, de azért jó az Isten, gondot visel az édesanyákra Huszonnegyedik beszélgetés arról, hogy fiatalnak való a szerelem, de annak se igen Huszonötödik beszélgetés arról, hogy azt sohase tudja meg az ember, mire él, csak él. - Azután egyszer csak huszonegy esztendős lesz Huszonhatodik beszélgetés arról, hogy a szegény embernek egy kötelessége van, jó lenni mindenkihez, és vigyázni, hogy senki ellensége ne legyen Huszonhetedik beszélgetés arról, hogy mindennek megjön a maga ideje, a házasodásnak is Huszonnyolcadik beszélgetés arról, hogy csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni. Próba szerencse, de ritkán sikerül Huszonkilencedik beszélgetés arról, hogy be sok felesleges jány is van a világon Harmincadik beszélgetés arról, hogy ha a házasodhatnék beleüt az emberbe, az olyan betegség, hogy azt nem lehet kikúrálni Utolsó beszélgetés arról, hogy minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs, hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van? Kivonat: Ismertető A regény Móricz egyik legnagyobb alkotása, 1930-ban íródott, 1932-ben a Pesti Napló közölte folytatásokban, s 1935-ben jelent meg könyv alakban. Főhőse és egyes szám első személyű elbeszélője Joó György, akinek alakját az író távoli rokonáról, a magosligeti Papp Mihályról mintázta. A szatmári kisparaszt mintegy tíz holdon gazdálkodik, de a gazdasági válság idején ennyiből se tud megélni, kénytelen Pesten munkát keresni. Mellékesen meglátogatja Zsiga bátyját, az írót, hogy elmondja neki régi, szép életét, írjon belőle "egy sziöp regényt". "Én gyerekkoromba, legénykoromba olyan boldog voltam, de olyan boldog, hogy azt már ki se lehet gondolni. De akkor más is boldog volt. Az egy boldog világ volt. De most mindenki boldogtalan. Mindenki az égvilágon. El van rontva ez az ország, úgy ahogy van, az egész istenség. Mért romlott így el?" Nagy nekibuzdulással fog a mesélésbe, de kiderül, hogy azt a kis szegényember életet alig fél óra alatt el lehet mondani. Ebből bizony nem lesz regény! Az író biztatja, hogy ne ilyen "kurtán-furcsán hanem szóról szóra" részletezze élményeit, "hadd lássák az urak, hogy ez így nincs jól". Joó György aztán csakugyan rátalál a fonálra, s harminc beszélgetés során számol be arról, hogy milyen boldog lehet az élete egy árva kisfiúnak, hogy milyen csodálatosan szép és érdekes egy ostoros gyerek élete, hogy ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni, hogy mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne, hogy csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni, s arról, hogy minden hibának van korrigálási lehetősége, csak annak az egynek nincs, hogy az ember megszületett és él. A regény egésze a régi paraszti világ enciklopédiájának is tekinthető. Móricz bizonyítja, hogy Joó György nem hazudik, minden nyomorúság, gond ellenére tele van az élete olyan kisded örömökkel, amelyek beragyogják a napjait; a falu ősi szokások által szabályozott élettempója olyan megtartó erő, amely lehetőséget ad a mindennapok boldogságára. Az első világháború alatt, s után éppen ez a hagyományok által szabályozott, biztonságos életforma bomlott fel, s ezért nem lehetett már többé boldogan élni a magyar falvakban. A nagyszerű, izgalmas regény. Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000 szerk.: Könyvtári Intézet http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk megjegyzés: javított változat
Nyelv:	magyar
Típus:	regény Text (DCMIType)
Formátum:	text/html (IMT) application/pdf (IMT) application/rtf (IMT) application/msword (IMT) PV (ProfiVox hangszerver) text/plain (IMT) text/xml (IMT) LIT
Azonosító:	http://mek.oszk.hu/00900/00988 (URI) példányazononosító: MEK-00988 urn:nbn:hu-2987 (URI)
Forrás:	Regények 4. [köt.] / Móricz Zsigmond$Bp. : Szépirod. Kvk., 1976$ISBN 963 15 0533 2
Kapcsolat:	I. Nagy Endre: A boldog ember : Móricz Zsigmond új regénye (http://epa.oszk.hu/00000/00022/00594/18712.htm) Tersánszky J. Jenő: A boldog ember : Móricz Zsigmond új regénye (http://epa.oszk.hu/00000/00022/00594/18713.htm) Móricz Zsigmond: Szegény emberek (http://epa.oszk.hu/00000/00022/00212/06477.htm) Móricz Zsigmond: Betyár (http://mek.oszk.hu/00900/00987/) A magyar irodalom arcképcsarnoka : Móricz Zsigmond (http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/moricz.htm)
Tér-idő vonatkozás:	időbeli: 19-20. sz.