Ökológia, kultúra, embertudomány
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/01700/01710
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Biológia, etológia
Néprajz, antropológia
Cím:
Ökológia, kultúra, embertudomány
alcím: Környezet és ember a paradigmaváltások korában
egységesített cím: Ökológia, kultúra, embertudomány
alcím: Egyetemi-főiskolai szöveg- és szemelvénygyűjtemény
Létrehozó:
szerkesztő: Gergely András, A.
bevezetőt írta: Gergely András, A.
Dátum:
beszerezve: 2004-04-29
2004-04-11 (PDF változat)
Téma:
Ökológia
ökológia
ökopolitika
humánökológia
Kulturális antropológia
kultúrantropológia
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom
Bevezetés
Felhangoló a témakörhöz készült szövegválogatás elé
Franz Boas: A primitív ember értelme
Lányi András: Az ökopolitika és a hagyomány
Philippe Descola: Az okság fogalma
Dawn Chatty: Vándorló népek és a környezet megőrzése
Borsos Balázs Félig festett zebra a Múzeum-körúton
Firnicz István: Környezeti kihívás - társadalmi válaszok
Vesna V. Godina: Mi hibás az emberi (társadalmi) evolúció koncepciójában?
Marta Crivos - Fernando Tula Molina: Antropológia és evolúció
Jávor Benedek: Zöldek a sasfészekben. Az ökológiai mozgalom politikai képviseletéről
Az ATTAC-ról dióhéjban
Ernest Gellner: Culture in Agrarian Society
Anthropology and the Environment
Introduction to Environmental Anthropology
M. Laura Draetta: Social Sciences and the Environment
Environmental Ethics
Carole M. Counihan: Food as Tie: Negotiating Intimacy and Autonomy (Florence)
Wenonah Lyon: A szimbolikus jelentésnek a társadalmi kontextusa és határai
Elmen R. Service: A dél-amerikai yaghanok (jamanák)
Catherine Marquette: Cultural Ecology
Kivonat: Felhangoló a témakörhöz készült szövegválogatás elé
Az alábbi szövegválogatás alkalmi, rövid tájékoztatás, kiegészítő
szándékú és további forráskutatásra ösztönző kíván lenni, így nem tükrözheti
a témakör szükséges és minimális szakirodalmát sem, csupán jelzés-értékű utalásokat
tartalmaz egy interdiszciplináris közelítéshez.
Az első nagyobb szöveganyag a kulturális antropológia történetének
egyik legjelesebb mesterétől való, aki megalapozója volt korunk (vagyis a huszadik
század kilenctizede) "embertudományi" érdeklődésének - akár követték
és idézték, akár elvetették vagy vitatták megállapításait. Mondanivalója az
ember és természeti környezete között kialakult szimbiózis megnevezése, a rasszok
és kultúrák keletkezéstörténete irányában hozott változást. Követői gyakran
meg is haladták ezt a felfogást azzal, hogy a kultúrák, "primitív"
társadalmi megélhetésmódok sokféleségét értékelték többre a faji és biológiai
körülmény-együttesnél, valamint aláhúzták a kultúrák közötti kölcsönhatások,
"diffúziók" (szétterjedések), átvételek és fejlődésváltozatok fontosságát.
A teljes tanulmány Franz Boas magyarul megjelent szövegválogatásában olvasható,
e javított és szerkesztői jegyzetekkel ellátott változat az MTA Politikai Tudományok
Intézete Etnoregionális Munkafüzeteinek sorozatában jelent meg (No. 54.).
A következő szöveg nem véletlenül ugrik egy évszázadot, sőt
szemléletmódjában - és ökológiai programként megfogalmazott céljaiban - immár
a XXI. századot tükrözi. Lányi András írása a Védegylet egyik legutóbbi programjának
mellékleteként "jelent meg", s nem minden mozgalmi hangsúly nélkül
sürgeti a globálissá vált katasztrófa-képzetek morális és programos leküzdésének
széles körű vállalását. (Az előadás témájához ajánlható legfontosabb szakirodalom
is Lányi András munkája, az Együttéléstan című kötet, a Liget kiadó gondozásában,
1999.)
Valamelyest más szemléletű, de a tudományos bírálat és elvont
okoskodás színvonalán meglehetősen gondolatébresztő írás a harmadik forrásanyag:
Philippe Descola, francia antropológus tanulmánya A kulturális antropológia
eszméi című kötetből (Századvég, Budapest, 1993). Azoknak való, akik nem a "végzet"
reménytelenségét vallják, hanem az okszerű cselekedetek, az előzmények nélkül
nem létező emberi viselkedés, az önkritikus vagy önreflexív társadalmi működésmódok
lehetőségeit képesek meglátni, illetve a világ működésének lehetséges magyarázatait
keresik.
Mindezeket kiegészíti, s talán számos ponton meg is haladja
egy, a Kultúra és Közösség című folyóiratban megjelent írás, Borsos Balázs tollából,
aki az antropológiai gondolkodás és az ökológiai kérdések egymásra-találásából
eredezteti a ma lehetséges értelmezések egyik, de ekként is igen izgalmas ágát.
A tanulmány forrása: KéK, 2000/4-2001/1:99-108, itt a teljesebb változatot közöljük.
(A szerző és vitatársai írásaiból egyébiránt most készül testesebb ökológiai
antropológiai tanulmánykötet).
Mindhárom itt "tálalt" írás olyan, hogy vétek rövidítve
ismertetni őket, ezért is állítottam össze belőlük ezt a "kiadványt",
mint oktatási háttéranyagot. Kiegészítettem mindezt olyan foráskutatásra is
alkalmas hálózati címek megadásával és a forráshelyek vagy kutatóbázisok ismertetésével,
ahol az érdeklődő további szövegek, képek, források, web-helyek fölfedezésében
szerezhet örömet magának. E szövegek java része angolul van. Végül az antropológiai
megismeréstörténet két dokumentumát közlöm, mindkettő továbbgondolásra érdemes
írás, számos másikkal kiegészíthető. Természetesen ezek a helyek és szövegek
nem a teljességet, csak néhány kortárs lehetőséget mutathatják fel a komplex
kultúrakutatás és a környezeti feltételek sajátos, antropológiai megközelítéséből.
megjegyzés: javított változat
megjegyzés: Kizárólag oktatási használatra.
Nyelv:
magyar
angol
Típus:
szöveggyűjtemény
egyetemi/főiskolai jegyzet
Text (DCMIType)
Formátum:
application/pdf (IMT)
application/rtf (IMT)
application/msword (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-01710
urn:nbn:hu-3700 (URI)
Forrás:
Ökológia - kultúra - embertudomány : Környezet és ember a paradigmaváltások korában / szerk., bev. A. Gergely András$Budapest ; Sopron, 2003
Kapcsolat:
Kulturális antropológia (http://mek.oszk.hu/01600/01668/)
Zelnik József: A zöld ember : Öko, táj, breviárium (http://mek.oszk.hu/02200/02259/)
Lányi András: Ökopolitika és hagyomány (http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov12/lanyi.html)
Régi Tamás: Nomád gazdaság Kelet-Afrikában (http://www.korunk.org/4_2001/nomad.htm)