NDA
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
A fejedelem |
Tartalom: | http://mek.oszk.hu/00800/00867 |
---|---|
Archívum: | Magyar Elektronikus Könyvtár |
Gyűjtemény: |
Politika, államigazgatás
Szépirodalom, népköltészet |
Cím: |
A fejedelem
eredeti cím:
Il Principe e altri scritti minori
egységesített cím:
Fejedelem
|
Létrehozó: |
Machiavelli Niccolo
fordító:
Lutter Éva
jegyzeteket készítette:
Lutter Éva
utószót írta:
Kardos Tibor
elektronikus szerkesztés: Schivampl Ildikó
|
Dátum: |
beszerezve:
2003-06-20
|
Téma: |
Klasszikus világirodalom
olasz irodalom
Politikai elméletek
államelmélet
machiavellizmus
|
Tartalmi leírás: |
tartalomjegyzék:
Tartalom
Niccolo Machiavelli Lorenzo de Medicihez I. Hányféle az egyeduralom, és hogyan lehet megszerezni II. Az örökletes egyeduralkodásról III. A vegyes egyeduralkodásról IV. Miért nem lázadt fel Darius birodalma, amelyet Sándor elfoglalt, örökösei ellen, Sándor halála után V. Hogyan kell kormányozni azokat a városokat vagy országokat, amelyek maguk szabta törvények szerint éltek, mielőtt elfoglalták volna őket VI. Az újkeletű egyeduralmakról, amelyeket fegyver és vitézség árán lehet megszerezni VII. A mások fegyverével és szerencséjével szerzett új uralomról VIII. Azokról, akik gyalázat árán jutnak uralomra IX. A polgári egyeduralomról X. Hogyan kell megítélni bármely állam katonai erejét XI. Az egyházi uralom alatt lévő államokról XII. Hányféle hadsereg van; valamint a zsoldoskatonákról XIII. A segéd- és vegyes csapatokról; a saját katonaságról XIV. A fejedelem tennivalói a rendezett hadsereg dolgában XV. Tettekről, amelyekért az embert, különösképp pedig a fejedelmet dicsérik, vagy kárhoztatják XVI. A bőkezűségről és fösvénységről XVII. A könyörületességről és kegyetlenségről; inkább szeressék-e a fejedelmet, mint féljék; vagy ellenkezőleg, inkább féljék, mint szeressék XVIII. Hogyan tartsa meg a fejedelem az adott szót XIX. Hogyan kerülje el a megvetést és gyűlöletet XX. Hasznosak-e az erődítmények és hasonló dolgok, melyeket a fejedelmek manapság építenek XXI. Miképp cselekedjék az uralkodó, hogy becsüljék XXII. A tanácsadókról, akiket a fejedelem maga mellett tart XXIII. Hogyan kell elkerülni a hízelgőket XXIV. Miért veszítették el Itália uralkodói államaikat XXV. Mit ér a szerencse az emberi dolgokban, s hogyan lehet vele szembeszállni XXVI. Buzdítás Itália elfoglalásra, és a barbárok keze közül való kiszabadítására Utószó Kivonat:
Ismertető
Machiavelli neve és legismertebb művének szelleme az évszázadok alatt egyszerre tapadt össze a hatalmi önkény gonoszságával és a reneszánsz ember középkori nyűgöktől megszabadult gondolkodásmódjával. 1513-ban írott történetfilozófiai, politikaelméleti munkája az uralkodás művészetének kátéja. Számba veszi az egyeduralom megszerzésének módozatait és gyakorlásának eszközeit, formáit a hadsereg szerepét az államéletben, az uralkodó mindenkori teendőit és történelmi példákra hivatkozva tanácsokat ad a hatalom iskolájának eredményes elvégzésére. Az ideális fejedelem kirajzolódó alakját Cesare Borgiáról, a hidegvérűen taktikázó és semmitől vissza nem rettenő politikusról mintázta. A híres-hírhedt könyv alapkérdése a politika és erkölcs viszonyára vezethető vissza. Machiavelli ismerte föl, hogy a kettő közül a politikai cselekvésnek van önállósága, sőt koronként meghatározó szerepe. A saját törvényei szerint működő politika sűrűn összeütközésbe kerül az etika nézeteivel. Machiavelli tehát olyan tanácsot ad a fejedelmeknek, hogy kizárólag az állam érdekeihez kell igazítaniuk cselekvéseiket. Tetteiknek etikai minősítése pedig attól függ: üdvösek-e a köz javára, az állam fölvirágzására és a nép jólétére. A kötet azonban közvetlen politikai célokat is szolgált. Elvetve a középkor hűbéri széttagoltságú, feudális államát, az egységes, világi és független államiság szószólója. A történelmi fejlődésmenet egyik legfontosabb fölismerése ez a 16. században. A feudális anarchiába süppedt Itáliát szeretné megváltoztatni a nemzeti állam polgári gondolatával. Mindehhez két kulcsfogalma van: a haza és a rend. Számára minden haladó gondolat a hazában ölt teste, ez a legfőbb törvény, a legmagasabb érték. A rend és az aggályok nélküli rendcsinálás a történelmi mozgatóerők fölismerésén alapszik. A jó államférfi csak a célirányos erők tudatos számbavevője és irányítója lehet. A mindenek fölé helyezett állam és az ennek rendjét biztosító erők eszménye egy tűzzel-vassal összekovácsolt egységes olasz állam ideáját rajzolja ki. Machiavelli műve hűséges dokumentuma a reneszánsz politikai gondolkodásmódnak. Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000 szerk.: Könyvtári Intézet http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk megjegyzés:
nem ellenőrzött szöveg
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
esszé(k)
Text
(DCMIType)
|
Formátum: |
text/html
(IMT)
PV (ProfiVox hangszerver)
|
Azonosító: |
példányazononosító:
MEK-00867
urn:nbn:hu-2866
(URI)
|
Forrás: |
A fejedelem / Niccolo Machiavelli ; [ford. és jegyz. Lutter Éva]$Bp. : Magyar Helikon, 1964
|
Kapcsolat: |
Világirodalmi arcképcsarnok : Niccolo Machiavelli (http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag035.htm)
Dr. Kurtánné dr. Vadászlaki Ilona, Dr. Kurtán Lajos: Államelméletek (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0145/23.ht...)
Segesváry Viktor: Machiavelli : Republicanism and liberal democracy = Machiavelli : Republikánizmus és liberális demokrácia (http://mek.oszk.hu/04300/04308/)
|
Tér-idő vonatkozás: |
időbeli:
15-16. sz.
térbeli:
Itália
|