Ugrás a tartalomhoz

"Vágóképként, csak némában"

  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/00100/00144
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Média, tömegkommunikáció
Cím:
"Vágóképként, csak némában"
alcím: Romák a magyarországi médiában
egységesített cím: Vágóképként, csak némában
Létrehozó:
Bernáth Gábor
Messing Vera
Dátum:
2001-04-29 (MEK-be való felvétel id?pontja)
Téma:
Média általában
cigányság
tömegtájékoztatási eszköz
Tartalmi leírás:
tartalomjegyzék: Tartalom

Bevezet?
A többségi média és a romák

Hírek, tudósítások, információk

Cigány-kép a magyar sajtóban 1996 végén és 1997-ben

A székesfehérvári "gettó-ügy" a médiában

Ahogyan a többségi szerkeszt?k látják

Információs hiányok



Média: egy társadalom önképe - többségi és kisebbségi szemmel

Kisebbségi szemmel

Többségi szemmel




Kisebbségi média

Roma lapok

A közszolgálati televízió és rádió cigány m?sorai

A Patrin Magazin közönsége

A Cigány félóra közönsége



Támogatások, támogatási elvek


Egy kisebbségbarátabb média háttérfeltételei, stratégiák, politikák

Etikai kódexek

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió közszolgálati szabályzatai.



Kapcsolatok, kisebbségiek integrálása a szerkeszt?ségekbe

Romák és piac

Romák és reklám





Konklúziók, javaslatok

Függelék

Kisebbségek és a média: jogi szabályozás

Kezdeményezések a hagyományos médiatípusokon túl



Irodalomjegyzék
Kivonat: Ismertet?
Kállai Ern?: Romák a médiában - mintegy bevezetésként
Úttör? feladatra vállalkozott a két szerz?, amikor megkísérelte
megvilágítani a romák helyét, helyzetét a magyarországi médiában. Dicséretes
törekvésük eredménye ez a kötet, amely a bevezet? után következ? négy fejezet,
és az azt követ? függelék segítségével igyekszik megismertetni az olvasót vizsgálódásaik
eredményeivel.
A Bevezet? olvasása közben máris azzal a dilemmával szembesülünk,
amivel a szerz?k is munkájuk során: milyen m?fajban íródhatott ez a munka? Mint
többször is hivatkoznak rá, alapkutatások, elemzések, kialakult problematika
hiányában nem volt lehet?ség érvel?, stratégiákat vázoló jelentésre, de részletes
elemz? helyzetleírás készítésére sem. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben
nem hasznosabb-e és tudományosan megalapozottabb a téma összefoglalása helyett
a részterületek alapos feltárására összpontosítani. Ez ugyan hosszadalmas, fáradságos
és kevéssé látványos munka, de hosszú távon jelent?sebb eredménnyel kecsegtet.
Így, alapkutatások hiányában valóban csak a téma kérdésfelvet? körbejárását
sikerült megvalósítani - több-kevesebb sikerrel.
Az els? fejezet kétségtelenül a dolgozat legértékesebb része.
"A többségi média és a romák" cím alatt egy sajtóelemzés eredményeivel
ismerkedhetünk meg: két országos és négy megyei napilap azon cikkeit veszi vizsgálat
alá egyéves id?határon belül, amelyeket a Magyarországon kisebbségi helyzetben
lév?k problémainak szenteltek. Nem csupán a cigánysággal foglalkozó írások terjedelmér?l
és a többi kisebbséghez viszonyított arányairól szerzünk értékes ismereteket,
hanem a témakörökr?l, a szerepek és konfliktusok ábrázolási módjáról is. Ez
az elemz? munka valóban alapja lehet a további elmélyült kutatásnak, akárcsak
a székesfehérvári "gettó-ügy" hasonlóan figyelemre méltó bemutatása.
A többségi szerkeszt?k véleményének beépítése szintén hasznos megoldás, de a
kivitelezéssel kapcsolatban két problémára érdemes felhívni a figyelmet. El?ször:
az interjúk készítése során hasznos lenne el?bb megismerni a szerkeszt?k önálló
véleményét a témával kapcsolatban, és azt vetni össze a vizsgálatok eredményével.
Ha rögtön azt kérjük, hogy az elemzések eredményeit kommentálják, valószín?leg
sok értékes gondolatról mondunk le az irányított kérdésfeltevés miatt, s?t,
azt a látszatot keltjük, mintha csak a saját véleményünk meger?sítését szeretnénk
látni. A másik megjegyzés: nem igazán járható út a "mondta egy politikai
lap szerkeszt?je" típusú megjelölés idézetek esetén. A tudományos munkában
elfogadott normák szerint ennél pontosabban kell meghatározni, hogy kit?l származik
a leírt szöveg. Ugyanis nem mindegy, hogy a Népszabadság vagy a Demokrata szerkeszt?jének
a véleményét helyeztük el az adott szövegkörnyezetben.
A fejezet többi része elnagyoltabb, a megkérdezett roma közéleti
vezet?k véleményének általánosítása pontosan azt a helyzetet eredményezi, amire
a m? címe is utal: vagyis hogy a személyesen érintettek helyett csak az ?ket
képvisel?k szólalnak meg. A cigány anyák az egészségügyben c. téma, illetve
a kisebbségi önkormányzatok szerepének felvetése még az komunikációs hiányokra
való utalásként is er?ltetett beillesztésnek t?nik a tanulmány szerkezetébe.
A második fejezet a kisebbségi média áttekintésére tesz kísérletet.
A szerz?k a közönségadatokra és a szerkeszt?k véleményére koncentrálnak, ám
a roma médiumok tartalmi vizsgálatának hiányában nem igazán kapunk magyarázatot
a hiányosságok okaira. Láthatjuk, hogy a környez? országokhoz képest jelent?s
támogatottsággal és nagy számban jelennek meg kisebbségi lapok, van rádió és
tévém?sora is a romáknak, és így nehezen fogadható el az a lesz?kít? álláspont,
hogy a rossz terjesztés vagy a nem megfelel? sugárzási idopontok lennének okai
az alacsony olvasottságnak és nézettségnek. Rosszul szerkesztettek, unalmasak
ezek a lapok? Csak látszat és/vagy az Európai Unió felé tett gesztus lenne a
kormánytól jöv? támogatás? Vagy a romáknak nincs is igényük az információkra
és a kultúrára? Jó lenne választ kapni ezekre a kérdésekre.
A harmadik fejezetben egy lehetséges utat vázolnak fel a szerz?k
arra vonatkozólag, hogy miként is lehetne javítani a romákról kialakult lesz?kitett
képet a magyarországi médiában. Úgy t?nik azonban, hogy az általuk felvetett
etikai kódex szükségessége, roma karakterek szerepeltetése reklámokban, valamint
roma fiatalok integrálásának terve a többségi szerkeszt?ségekbe nem talált megértésre
a megkérdezett szerkeszt?k körében.
A kötet lezárásaként - eltekintve a Függelékt?l, ahol a kérdés
jogi hátterét és néhány új kezdeményezést villantanak fel a szerz?k - Bernáth
Gábor és Messing Vera a kutatás tapasztalatait összegzi. De miként a sajtóelemzésnél,
úgy itt is, az elemzés eredményeinek rögzítésén túl adósok maradnak az okok
feltárásával, a jelenség magyarázatával. Helyette ismét a szerintük járható
és szükséges út felvázolását kapjuk.
Az említett hiányosságok ellenére összegezésként megállapíthatjuk,
hogy a szerz?k els?ként vállalkoztak a téma átfogó ismertetésére, amellyel kapcsolatban
számos adatot tudtak felvonultatni és sok fontos megállapítást sikerült megfogalmazniuk.
Bár ez a tanulmány önmagában is figyelemfelkelt? a roma kérdés iránt érdekl?d?k
számára, biztosak lehetünk benne - ismerve a szerz?k érzékenységét és elkötelezettségét
szakmájuk és a roma problematika iránt -, hogy a mások vagy saját maguk által
elvégzett alapkutatások után újra jelentkeznek eredményeikkel, és az eddiginél
biztosabb alapokról összegzik a romák helyét, helyzetét a magyarországi médiában.
Megjelent: Regio 1999. 1. szám
megjegyzés: javított változat
Nyelv:
magyar
Típus:
jelentés
Text (DCMIType)
Formátum:
application/rtf (IMT)
application/msword (IMT)
application/pdf (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-00144
urn:nbn:hu-2143 (URI)
Forrás:
"Vágóképként, csak némában" / Bernáth Gábor, Messing Vera$[Budapest] : Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998$ISBN 963 8443 18 9
Kapcsolat:
Roma szerepl? a "Barátok közt"-ben (http://www.mediakutato.hu/cikk.php?i=11)
Kállai Ern?: Romák a médiában - mintegy bevezetésként (http://www.mtaki.hu/docs/kallai_erno_romak_mediaban_regio_1...)
Tolerancia.lap (http://tolerancia.lap.hu/)
RomaWeb.hu : Bibliográfiák (http://www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=bibl)
Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2003 (http://www.eokik.hu/publikaciok/jelentesek_2003.html)
Tér-idő vonatkozás:
térbeli: Magyarország