NDA@SZTAKI

Magyar könyvtermelés Romániában, 1919-1940

alcím: 1. kötet. Könyvek és egyéb nyomtatványok

egységesített cím: Magyar könyvtermelés Romániában, 1919-1940

összeállító: Monoki István

elektronikus rögzítés: Szabolcsi József

egyéb közreműködő: Dávid Gyula

egyéb közreműködő: Jancsik Pál

beszerezve: 2000-06-05

Szerzői bibliográfiák

magyar irodalom

Határontúli magyar irodalom

könyvkiadás

tartalomjegyzék: Tartalom
Dávid Gyula: Monoki István és romániai magyar bibliográfiái
Monoki István: Bevezetés a romániai magyar könyvtermelés 1919-1940 éveinek bibliográfiájához

Statisztikák, táblázatok
I. György Lajos, Ferenczi Miklós és Valentiny Antal éves bibliográfiáinak adatai

II. Az 1919-1940. évek könyvtermésének városok és évek szerinti kimutatása
III. A könyvtermelés városok szerinti megoszlásban
IV. A nyomdák városok szerinti megoszlásban
V. A könyvkiadás és a sajtó összehasonlító grafikonja
VI. A könyvtermelés szakterületi megoszlása
Rövidítések
Irodalom
Bibliográfia
Mutatók:
Névmutató
Kiadó- és nyomdahelyek

Kivonat: Bevezetés a romániai magyar könyvtermelés 1919-1940. éveinek
bibliográfiájához
A romániai magyar kisebbség 22 éves szellemi életének gyümölcsét foglalja magába
ez az 1919-1940. évekre eső bibliográfia. Ez a mű tanújele annak, hogy a nagy
magyar törzstől elszakadt erdélyi magyarság magára talált elhagyatott helyzetében
és lendületes kultúréletet élt. Ezen bibliográfia kiindulási alapját a György
Lajos, Ferenczi Miklós és Valentiny Antal által kiadott évi bibliográfiák adják,
amelyek nagy részben a kolozsvári egyetemi könyvtárba beküldött köteles példányok
leírására szorítkoztak. De jól tudott dolog, hogy az így beküldött köteles példányok
nem merítik ki teljes mértékben a megjelent nyomtatványok számát, ezért minden
lehetőt elkövettem, hogy a jelen összesített bibliográfia lehetőleg minél többet
foglaljon magába. Átkutattam a magánkézben levő könyvgyűjteményeket, könyvtárakat,
széles körű levelezést folytattam kiadócégekkel, szerzőkkel. Így kiadós támogatást
nyertem oly könyvgyűjtők részéről, akik méltányolták törekvésem tudományos jelentőségét.
Támogatásukért ezúton is tolmácsolom hálás köszönetemet, éspedig Walter Gyula
író- és szerkesztőnek, aki gyönyörű, bátran mondhatni, teljes romániai magyar
kiadványgyűjteményét bocsátotta rendelkezésemre, úgyszintén Ligeti Ernő, Marton
Ernő, Jordáky Lajos, László Dezső, dr. Jancsó Elemér, Tóth Kálmán, dr. Turnovszky
Sándor, dr. Koleszár László magánkönyvtáruk átkutatásának megengedésével tettek
igen nagy szolgálatot a bibliográfia teljessé tételének. A felsoroltakon kívül
még átkutattam a kolozsvári belvárosi ref. lelkészi hivatal könyvtárát, a ferencesek
zárdájában levő kiadóhivatal raktárát, az unitárius püspöki hivatal nyomtatványtárát
stb. Ezen kutatások meg is hozták a kívánt eredményt. Ha összehasonlítjuk a
György-Ferenczi-Valentiny-féle éves bibliográfiák I. sz. alatt közölt táblázatainak
21 évi (az 1940. évi hiányzik) végeredményét (5943) összesített bibliográfiám
21 évi eredményével (6753), a kettő között a különbség 810 művet tesz ki. Figyelembe
kell vennünk azonban, hogy az éves bibliográfiákban benne vannak az erdélyi
írók külföldön megjelent művei is, továbbá, hogy az időszaki nyomtatványok,
mint az évkönyvek, naptárak, iskolai értesítők, majdnem minden évben külön-külön
cím alatt szerepeltek, ami nagyon szaporította az évi bibliográfiák statisztikáját.
Tehát a kettő közötti különbség még nagyobb, mint a fent mutatott 810 mű, ami
bizonyítja, hogy az összesítő bibliográfia minél teljesebbé tételére való törekvésem
nem járt eredmény nélkül.
A jelen bibliográfia I. része 7159 címszót ölel fel, és 211 sorozatos mű címleírásának
levonásával 6948 művet sorol fel, amely darabszámban mintegy 8700 kötetet tesz
ki. Ez a 6948 mű tartalmilag a következőképpen oszlik meg:
Szépirodalom 1938 mű (28%), amelyből

próza 1303 mű (a szépirodalom 67%-a),

verses mű 430 mű (a szépirodalom 22%-a),

színdarab 205 mű (a szépirodalom 11%-a).



Tudományos, szak- és ismeretterjesztő művek csoportja 2433 mű (35%),

Vallásos irodalom 1163 mű (16%),

Tankönyvek száma 437 mű (7%),

Különfélék csoportja, ez 511 művet (8%) tartalmaz, amelyben zeneművek, törvények
és rendeletek, kiállítási katalógusok, könyvárjegyzékek és katalógusok stb.
vannak.

Időszaki nyomtatványok 486 címmel (6%), ahol az iskolai értesítők, zárszámadások,
naptárak, évkönyvek szerepelnek.


Összesen 6948 címleírás.
Tegyünk még egy összehasonlítást az évi bibliográfiák és az összesített bibliográfia
I. sz. táblázatának részletösszegei között. Megállapíthatjuk a tudományos és
ismeretterjesztő művek, vallásos művek és az időszakiak közötti nagy százalékkülönbségeket.
Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy a tudományos és ismeretterjesztő művek
között igen nagy a különlenyomatok száma, úgyszintén nagy a vallásos művek száma,
ami az egyházi hatóságoknál elért eredményt bizonyítja. Ellenben az időszakiak
nagy százalékkülönbsége (20%-6%) bizonyítja az úgyszólván minden évben történt
címleírást, amelyek az összesített bibliográfiában csak egyszer fordulnak elő.
A tankönyvek százalékkülönbségét pedig az ún. "egységes tankönyvek"
("Tudományok könyve") okozzák, amelyek az összesített bibliográfiában
egy címleírás alatt szerepelnek, holott ez a könyvtípus több különböző önálló
tankönyvet egyesít magában.
A megjelenési helyek szerinti statisztika (II. táblázat) mutatja, hogy Kolozsvár
3487 művel szerepel, míg Nagyvárad csak 582, Temesvár 426, Arad 354, Brassó
277, Marosvásárhely 221, Szatmárnémeti 208 művel, tehát Kolozsvár 50%-át adta
az összes nyomtatványoknak, míg a többi, a magyar kultúrélet megnyilvánulása
szempontjából fontos város, Nagyvárad kivételével, alatta marad az 500 darabnak.
Ugyancsak a II. sz. táblázatban összehasonlításképpen feltüntetem az időszaki
sajtótermékek városok közti megoszlásának számadatait, amelyek szerint itt is
Kolozsvár vezet 457 sajtótermékkel (a címváltozásokat is beleértve), amely a
sajtó 27%-át teszi ki.
A nyomdák városok szerinti megoszlásának kimutatásában (III. táblázat) Kolozsvár
87 nyomdával szerepel, amelyek közül csak a Minerva Irodalmi és Nyomdai Rt.
kiadványainak száma 1563 művet tesz ki, tehát közel negyed részét (25%) az összes
nyomtatványoknak.
Ugyanebben a III. sz. táblázatban a sajtó nyomtatási helyeit is láthatjuk városok
és nyomdák szerint. Ezek az adatok csak azt mutatják, hogy hol és milyen nyomdában
sikerült a gazdasági és a hatóságok által támasztott nehézségek közepette a
lehetőséghez mérten az egyes számokat kinyomtatni. E számok összege nem adja
a sajtó tényleges számát. A II. táblázatban jelzett időszaki sajtórovat számadatainak
összege a sajtó tényleges számát (a címváltozásokkal együtt) mutatja.
Végül a 33. oldalon, grafikonnal igyekeztem feltüntetni naptári évek szerint
a könyv és sajtó közötti különbség ingadozásait. Az elcsatolás első éveiben
1919 és 1920-ban bizonyos kábultság vett erőt az erdélyi magyarságon. De csakhamar
annak tudatára ébredt, hogy elszigeteltségében saját magának kell gondoskodnia
szellemi szükségletei fedezéséről. Meg is látszik az öntudatra ébredés gyümölcse,
mert az 1922-1924. években a könyvirodalom olyan lendületes kibontakozásnak
indult, hogy a grafikon jelzése szerint 1924-ben csúcspontját érte el az 1919-1940-es
periódusnak. Ez az itteni magyarság gazdasági fellendülését is bizonyítja, mert
míg az 1919-1920-as években anyagilag csak az olcsóbb sajtót pártolhatta, a
későbbi években többet áldozhatott a könyvekre. Sajnos az 1932-1933. évek gazdasági
válsága újra mélypontra juttatta a könyvirodalmat, de a sajtó is megérezte,
mert 1940-ig ez is süllyedő ingadozást mutat.
Ami a bibliográfia betűsoros részének rendszerét illeti, az teljesen a Széchényi
Könyvtár által 1936-1940-ben megjelentetett bibliográfiai kiadványaiban alkalmazott
könyvészeti elvek alapján áll.
Mivel ezen bibliográfia egy, a nagy magyar törzstől elszakadt és mostoha viszonyok
közé került magyarság-rész kulturális életének megnyilvánulásáról tesz tanúbizonyságot,
célja eltér a nemzeti nagy bibliográfiák rendeltetésétől. Nem elégséges egy-egy
művet csak identifikálhatni belőle, hanem képet lehet alkotni e néptöredék kultúréletéről.
Nagyon szükségesnek tartottam az egész anyagot szakcsoportokba is beosztani,
hogy a kutató könnyen megtalálhassa bármely irányú érdeklődésének anyagát összegyűjtve.
A szakbeosztásnál Káplány tizedes rendszerét használtam.
[Kolozsvár, 1944]
[Monoki István]

megjegyzés: javított változat

magyar

bibliográfia

Text (DCMIType)

text/html (IMT)

http://mek.oszk.hu/00000/00027 (URI)

példányazononosító: MEK-00027

urn:nbn:hu-2026 (URI)

Magyar könyvtermelés Romániában, 1919-1940 1. Könyvek és egyéb nyomtatványok / összáll. Monoki István$Budapest : OSZK ; Kolozsvár : Erdélyi Múzeum-Egyes., 1997$ISBN 963 200 387 X$OSZK: link.oszk.hu/libriurl.php?LN=hu&DB=oszk&SRY=an&SRE=283941

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványai (http://www.eme.ro/servlet/eme/template/kiadvanyai,kiadvanya...)

Magyar nyelvű nyomtatványok Romániában 1919-1940 között (http://www.oszk.hu/kiadvany/kf/1999/1/kegli_h.html)

Erdélyi magyar illusztrált könyvek (http://www.korunk.org/7_2001/konyvek.htm)

időbeli: 1919-1940

térbeli: Románia