Csipp, csepp kánon
  • Metaadatok
Tartalom: http://mek.oszk.hu/00000/00042
Archívum: Magyar Elektronikus Könyvtár
Gyűjtemény: Ének, zene
Kották, dalszövegek
Cím:
Csipp, csepp kánon
egységesített cím: Csipp, csepp kánon
Létrehozó:
Vántus István
eredeti szerző: Weöres Sándor
kottagrafikus: Réti György
Dátum:
beszerezve: 2000-02-09
Téma:
Kortárs komolyzene
kórusmű
Kortárs komolyzene
Tartalmi leírás:
Kivonat: Vántus István
"Meggyőződésem, hogy igazuk volt a régieknek: van »szférák
zenéje«, s valóban »isteni ajándék« a muzsika. Mert egy kozmikus eredetű zúgás
vesz körül bennünket, amelynek hullámaira nem csak az énekesmadarak képesek
ráhangolódni, hanem az ember is. Ez a »zúgás«, ez a potenciális zene a mozgatórugója
a legkifinomultabb hallású európai zeneszerzők műveinek éppen úgy, mint a klasszikus
keleti zenéknek, vagy különböző korok, földrészek népzenéjének. Ha a zeneszerző
megérzi és megérti ezt a különös akusztikai rendet, s munkája során követi ennek
törvényeit, zenéje tisztán szóló, megtisztító lesz, gyógyítani fog."
(Idézet a »Járjunk saját cipőnkben« c. interjúból = Feuer Mária: Pillanatfelvétel.
Bp. 1978, Zeneműkiadó p. 61 - 65)

Élete, munkássága
Vántus István Vaján született, 1935-ben. Középiskolai tanulmányait a nagyhírű
Debreceni Református Kollégium zenei tagozatán végezte. Ugyanekkor a város zeneművészeti
szakiskolájában Szabó Emil tanítványa volt. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskolán 1955-60-ban Szabó Ferenctől tanulta a zeneszerzést. 1960-tól »választott
hazája« Szeged lett. 1960-66-ig a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában a zeneszerzés
és zeneelmélet, 1966-tól pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi
tagozatának tanára. Zenekari művek, két opera és számos kórusmű - Balassi Bálint,
Juhász Gyula, József Attila, Tóth Árpád, Weöres Sándor verseinek megzenésítései
jelzik zeneszerzői munkásságának irányát. A zeneszerzői munka technikai eszközeit
jól ismeri, nagy koncentrációra képes. Minden műve kitűnően megszerkesztett,
nem használja ki a kínálkozó könnyedebb megoldásokat. Formái feszesek, szűkszavúak,
és figyelemmel van a korszerű kompozíciós munka belső törvényeire is. Mindkét
operáját a Szegedi Nemzeti Szinház mutatta be. Műveit magyarországi és külföldi
hangversenytermekben és a Magyar Rádióban egyaránt játsszák. Portréfilmje a
Magyar Televízióban volt látható. 1967-ben és 1975-ben Szeged Város Alkotói
Díjával, az Erkel-díjjal pedig 1976-ban tüntették ki. (Részlet VÁNTUS ISTVÁN
MUNKÁSSÁGA c. kiadványból.)

1992. július 9-én Debrecenben elhunyt.

Irodalom Vántus István = Brockhaus-Riemann: Zenei Lexikon. Bp. 1983. Zeneműkiadó
3. köt. p. 578-579
Vántus István = Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv.
kiad. Bp. 1988. Zeneműkiadó p. 488.
Boros Attila: Vántus István... = Vántus István: Naemia [etc.] Bp. 1988. Hungaroton.
SLPX 12517. (A lemezborítón)
VÁNTUS ISTVÁN MUNKÁSSÁGA 1990. Szeged. Műjegyzék és válogatott bibliográfia.
Szeged Megyei Városi Tanács. Szerk. Gyuris György
Vántus István (1935-1992) Tanulmányok - vallomások - dokumentumok. Szeged, 1997.
Vántus István Társaság. Szerk. Kiss Ernő
megjegyzés: javított formátum
megjegyzés: Eddig kiadatlan kis kórusmű, Vántus Istvánné adománya.
Nyelv:
magyar
Típus:
kotta(k)
Text (DCMIType)
Formátum:
text/html (IMT)
Azonosító:
példányazononosító: MEK-00042
urn:nbn:hu-2041 (URI)
Kapcsolat:
Vántus István: Kellene kis kert (http://mek.oszk.hu/00000/00048/)
Vántus István: Madrigál (http://mek.oszk.hu/00000/00049/)
Tér-idő vonatkozás:
időbeli: 20. sz.