Simon Jukundián
Az Erdélyi Ferences Provinciának jeles egyénisége a XIX. században P. Simon Jukundián. Érdemes életére és tevékenységére ráfigyelnünk.
Csíkszentkirályon született 1813-ban, tanulmányait a ferencrendiek csíksomlyói gimnáziumában végezte. 1830-ban lépett a Ferenc-rend tagjai közé. 1837-ben pappá szentelték, majd Désre küldték tanítónak. 1839-1840-ben Csíksomlyón tanított, majd Vajdahunyadon és Marosvásárhelyen. 1844-1848 között újra a csíksomlyói gimnázium tanára volt. Több erdélyi ferences rendházban töltött be házfőnöki tisztséget. 1852-1853-ban Szászvároson, 1854-ben Fogarason vikárius, 1856-ban Nagyszebenben házfőnök, 1856-ban Brassóban házfőnök és gimnáziumi tanár.
Életének jelentős szakaszát Csíksomlyón töltötte. Kilenc évig volt a csíksomlyói ferences rendház főnöke. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány életében is jelentős szerepet töltött be. 1892-ig viselt valamilyen tisztséget a rendtartomány tanácsában, háromszor választották tartományfőnökké 1875 és 1883 között.
Haynald Lajos erdélyi megyéspüspök elhatározta Csíksomlyón tanító- és kántorképző iskola alapítását. Ennek a feladatnak megvalósítására P. Simon Jukundiánt választotta ki, aki már eddig is az egyházi zenében jártaságra tett szert. Haynald püspök 1858 tavaszán kiküldte Bécsbe, azzal a feladattal, hogy a bécsi ferences kolostorban lakozva, a Szent Anna elemi főreál és alreál iskolában elsajátítsa a tanítóképzés akkor sajátos módját. A tanulmányi útról hazatérve P. Jukundiánt kinevezte az 1858 október 4-én megnyilt, csíksomlyói első Erdélyi Katolikus Tanító-és Kántorképző intézet élére. Ennek az intézetnek huszonöt éven át, 1883-ig volt igazgatója.
Simon Jukundián a csíksomlyói tanítóképző intézet igazgatójaként és rendes tanáraként a tanítóképzés magyar nyelvű jellegét és nyilvános jogát biztosította. Voltak olyan iskolai évek is, amikor egymaga 37 órában oktatta az előírt tantárgyakat. Az intézet az ő irányítása alatt 255 ének- és zeneoktatásra alkalmas tanítót képezett ki. Csíksomlyói tartózkodása alatt a kegytemplom orgonáját újjászereltette, (Kolonics István mesterrel), renováltatta a kolostort és a templomot. 1880-ban a tanügy területén kifejtett tevékenységéért Királyi Lovag Kereszttel tüntették ki, amelyet július 29-én ünnepség keretében vett át. 1883-ban, 70 éves korában lemondott igazgatói állásáról. 1883-1886 között Nagyszebenben volt a rendház főnöke, majd 1886-1892 között a kolozsvári rendházban tartózkodott. 1887 augusztus 7-én a ferences rendtartomány tanácsának körében ünnepelte áldozópapságának 50. éves jubileumát. Kolozsvárról visszakerült Nagyszebenbe (1893-1894), ahol 1894. április 22-én tüdőgyulladásban halt meg, életének 81. évében.
Írói álnevei: Kincseszegi Vidor, Fenyőszegi Pikó.
Tevékenységének kézzel fogható hagyatéka az a Katholikus Egyházi Énekkönyv, amelyet saját kezüleg szerkesztett, modern kottával ellátva a vezérszólamot. 1869-ben adta ki először énekeskönyvét, melynek a Kájoni János-féle Csíki Cantionale volt az alapja. Ebben mintegy 97, a nép ajkáról gyűjtött éneket közölt. Összes énekfeljegyzése 230 ének. Sok énekszöveget javítgatott, vagy átírt. Több énekszöveghez dallamot szerkesztett.
Közismert énekszövegei, amelyet a Szent Vagy Uram is átvett: Ébredj, ember mély álmodból (Adventi ének), Az Ige megtestesült (Karácsonyi ének), Dicsőség mennyben az Istennek (Karácsonyi ének), Krisztus teste és szent vére (Szentségi ének). Végül megjegyzendő a közismert Mária-ének, Hozzád fohászkodunk, amelynek csak a dallamát írta P. Simon Jukundián.
Érdemei közt egyik legnagyobb, hogy Kájoni János emlékét ápolta, kiemelve az ismeretlenségből. Csíksomlyón összegyűjtőtte, rendszerezte és külön könyvtári jelzettel jelölte meg Kájoni János munkáit. 1878-ban Bécsben restauráltatta a nyomda épületében megtalált Kájoni János portréját. Ezután a festményről 15 fényképmásolatot készíttetett. Egyúttal megírta és a somlyói ferences nyomdában kinyomtatta Kájoni életrajzát. Továbbá, 1879-ben megszerezte Kézdipolyánról a kolostori könyvtárnak a Kájoni által szerkesztett és kinyomtatott nagy énekeskönyvet, a Cantionale Catholicumot (1676).
